A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Kobály József: Néhány adat Kárpátalja honfoglalás és Árpád-kori leleteiről

Néhány adat Kárpátalja honfoglalás és Árpád-kori leleteiről A leletek nincsenek meg, így keltezésük bizonytalan. F. Potusnyak, s az ő nyomán Sz. Penyak (PENYAK 1980.92.) a leleteket a szegek földbeszúrásának szokása alapján a X. századra datálta(!). Irodalom: POTUSNYAK 1960. 122-123., PENYAK 1980. 92. 11. Máramaros megye („Huszt"?) - lehetséges, hogy az egykori Máramaros megye ukrajnai része (Zakarpati terület) 1904 őszét megelőzően ismeretlen körülmények között egy nagy arab éremkincsre bukkantak. 400 ezüstdirhem került be három részletben az MNM Éremtárába. Ma már csak 368 darab van meg. Ezek közül 247 számánida dirhem: Iszmáil ibn Ahmad (892-907), Ahmad ibn Iszmail (907-914) és Neszr ibn Ahmad (914-943) emírek veretei, amelyeket Andaraban, Balkhban, Bamijanban, Nisapurban, Szamarkandban, as-Sásban és Mádenben vertek. A többi 117 darab korabeli pszeudoarab veret, s ezen kívül van még 7 darab félhivatalos volgai bolgár érem Al-mis ibn Salkag Jaltavar (907-923) bolgár uralkodó idejéből (KOVÁCS 1997.). A legrégebbi veret 897/898-ból való, a legkésőbbi pedig 934/935-ből. 141 vereten figyelhető meg körülvágás. MNM Éremtár ltsz. N II, 11855-12021, 12023-12223. Irodalom: HAMPEL 1907. 228-229., EISNER 1925. 52., EISNER 1933. 278., PASZTERNAK 1928. 192., FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 11. 17. jegyzet, KOVÁCS 1989. 79-81., KOVÁCS 1997. 12. Munkács I. (Mukacsevo, Mukacsivi járás) - Gallis-hegy Honfoglalás vagy kora Árpád-kori(?) kisebb temető(?) részlete. 1901. április 10-én Lehoczky Tivadar közlése szerint az akkor még Klacsanó (Kljacsanovo, Mukacsivi járás) község határához tartozó Gallis-hegy északnyugati lejtőjén, a Boldizsár-féle szőlő alsó részén, egy lankás lejtőn mintegy 60 cm mélyen vastárgyakra és edénytöredékekre akadtak (LEHOCZKY R.j. III. 178-181. N° 1338). Lehoczky a leleteket kelta koriaknak tartotta, s ezen a véleményen volt a későbbi kutatás is (BIDZILJA 1971.). Lehoczky kéziratos naplója és a leletek újabb vizsgálata azonban a korábbi vélemény revíziójára inspirált. A kelta leletektől elkülönítettem a későbbi keltezésű tárgyakat. Utóbbiakhoz tartozik két kard, egy csiholó, s talán a kovakő, egy vaskarika és egy vaslemez (10. kép 1-6.). Az első karddal kapcsolatban megtudjuk, hogy az a többi tárgynál fehérebb agyagból (talán az elmállott csontváz maradványai?) került elő. A másik kard a csiholóval együtt volt, az első kard közelében. A további leletekről csak azt tudjuk, hogy azok is a közelben voltak (LEHOCZKY R.j. III. 178.). A két kard a kelta leleteknél rozsdásabb, rosszabb állapotú. 1. Kétélű, egyenes vaskard keresztvassal. Rendkívül rossz megtartású, több darabra tört. Valószínűleg a hüvely is rátapadt (ugyanis a penge 1-2,5 cm vastag). Lehoczky szerint H: 92 cm, jelenleg 72 cm. Keresztvasa hajlított(?) volt - ma már nincs meg. Hossza 8 cm volt, vastagsága 2 cm. Markolata több darabra tört (1-2,5 cm vastag). 2. Vaskard (szablya?). Rossz megtartású. Pengéje egyenes, markolata hiányos, alsó részén egy szegecs nyomával. H: 72,6 cm, penge Sz: 4,5 cm, V: 0,3-0,5 cm. 3. Befelé hajló végű csiholóvas. Vége hiányos. H: 7 cm, Sz: 1,2 cm, V: 0,5 cm. 4. Barna kovadarab. H: 5 cm, Sz: 2,5-3,5 cm, V: 2 cm. 5. Közepén behajlított vastárgy (tegez része?). Hiányos. H: 8,2 cm (eredetileg 10 cm). 6. Vaskarika. A: 3,2 cm, V: 0,7 cm. KHM ltsz. B3-237/136, 137, 234a-6, 279. Irodalom: LEHOCZKY R.j. III. 178-181. 13. Munkács II. (Mukacsevo, Mukacsivi járás) 1912. március végén a város belterületén, a Sugár utca 10. alatt Lautner kőműves a Hubert Lajostól megvásárolt házat átalakította. Az utca felőli oldalon, a ház közepe táján 1,5 m mélyen a munkások egy vaskardot és cserepeket találtak. Lehoczky Tivadar a leleteket 211