A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - Németh Péter: A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei

Németh Péter házait leromboltatták és birtokukra, Dománhidára szekereken átvitették; a nemesek és jobbágyok Cégény területén lévő gyümölcsfáit kiásatták, és Dányád birtokra átvitették vagy kivágatták. Az erdélyi püspökség szatmári főesperességében fekvő egyházának Domonkos nevű papja az 1332. évi II. részlet fejében 48 dénárt, az 1333. évi I. részlet fejében 6 garast, az 1334. évi II. részlet fejében 8 garas pápai tizedet, míg az ugocsai főesperességhez számított monostor részéről István szerzetesapát az 1334. évi I. részlet fejében 40 dénárt fizetett. - Ma Cégénydányád része (HNT 1892. 1059: Cégény, 1349 kh.). CSEKE 1181/288/366/XV.sz.: pr. Seta, ... in pr-o Cheke (RECARP. 1/1, 133. reg.); 1344:/>. Cheke [BORSA 1946. 56., 3. reg.]; 1345: p.Cseke [*: Cheyke] (FEJÉR VI11/1, 576-9). A cégényi monostornak a [Jeszenő] erdőben négy prédiuma volt, amelyeknek neve: Cseke, Gebusa, Mil[ota] és Túr. A valamennyit egybefogó határvonalat ekkor leírták, eszerint „először Beccsel (cum Bechy) határosak, a ...urnu folyó mentén egészen a Cuni folyóig, innen.... Sebespatak és Ökörmezőtől (de campo Ekewr) [megy a határ], ahonnan Sonkádig (Sonkád) [tart], innen a Túron túl az Eredfőig (ad caput Ered) és ... hegyig, ahonnan a Káinok (Tálnok) mellett [megy a határ], innen Fülesdig (ad Filesd) [tart], ahonnan egy rekettyés [a határ], innen a Tapolnokon (Chapolnuk) túl egy hegyig [tart], amitől egyenesen a Sár (Saar) szögletéig [megy], innen Borson (Busa) körül Penyige (ad méta/!/ Penige) határáig, ahonnan Kömörő végétől (de fine Kemerew) egy hegyig, Sár sarkáig (ad angulum Saar) [megy], innen egy folyó mentén Vésztő erdőig (ad silvam Veztew), ahonnan Köncsölig (Cuncul) [tart], és a Túr közepe mentén egészen a Tiszáig (usque Ticiam) [megy], a Tisza közepe mentén pedig vissza ismét az első határig." A négy prédium határvonala 5 ma is létező falut (Becs, Sonkád, Fülesd, Penyige és Kömörő) és 2 elpusztultat (Borson, Köncsöl) érintett; a földrajzi nevek közül Sebespatak (KÁLNÁSI 1984. 339.: Sebes-patak, Sebes-patak hídja, ez utóbbin halad át a Tiszabecsre vezető országút, Sonkád), Ökörmező (PESTY 1864., KÁLNÁSI 1984. 337.: Ökör-mező, Sonkád), Eredfő (KÁLNÁSI 1984. 197.: Ered-hát, Ered-szugoly, Kölese), Tálnok (KÁLNÁSI 1984. 198-199.: Káinok (dűlő), Káinok csatorna, Kölese; PESTY 1864.: Káinok erdő, Fülesd; KÁLNÁSI 1984. 91., 93.: Kis-Kálnok, Nagy-Káinok Fülesd), Tapolnok (KÁLNÁSI 1984. 205.: Paponok, Taponok laposa, Kölese; PESTY 1864.: Tapolnak Fülesd; KÁLNÁSI 1984. 445.: Tapolnok, Tapolnok-hát, Tapolnok-híd, ezen halad át a kömörői út, Túristvándi; KÁLNÁSI 1984. 481-482.: Tapolnok, Tapolnok-csatorna, Vámosoroszi), Sár (KÁLNÁSI 1984. 221., 213.: Sár hídja = Csomota hídja, Kömörő; KÁLNÁSI 1984. 324.: Sár-patak = Csomota, Kömörő) azonosítható. A falu 1181-ben tűnik fel, mint a cégényi monostor tartozéka. „ Cseke prédiumon lovasok vannak, akiknek nevei ... stb. (!) és mások, akik teszik, amit parancsolnak nekik, valamint egy Cseke (Cheke) nevű erdőőr." 1344-ben I. Lajos király e birtokukat is visszaadja [a Szente-mágócs nb-i] Kölesei Dénes fiainak, Jánosnak, Jakabnak, Andrásnak, Mihálynak és Miklósnak, akik a következő évben megosztoznak. Cseke tartozékaival, Petlenddel és Orbánnal az első három fiúé lett. Ekkor Kórod felől meghatárolták: a határ a Magasmart (Magos Marth) nevű helynél kezdődik, s D-re tart a Kórod és Csecse közötti Körvélyesberekig (Kurthuelusberuk), s a nagy erdőnél (sylva magna) fejeződik be. A földrajzi nevek közül egyik sem él. Ugyancsak elválasztották Istvándi felől: a határ a Cserérnél kezdődik, amely teljesen Csekéhez tartozik, Jeszenő föld Istvándihoz, de Jeszenő szénatermő rétje közös marad. Közülük a Cser számtalan változata ma is élő földrajzi név (KÁLNÁSI 1984. 358359.). A szántóföldet és a halastavakat felosztják egymás között, az erdőt közösen használják, a településen lévő malom a falubelieké. Téglából épült temploma XV. századi, hajónál keskenyebb, boltozott, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A múlt század közepén még fennállt (HENSZLMANN 1864. 143.), azóta elbontották. - Ma Szatmárcseke (1907), (HNT 1892. 1042: 6389 kh.). DARÓC 1181/288/366/XV. sz.: pr. Drahuc ~ Darovch (RECARP. 1/1, 133. reg.); 1345: /. Doroth [*: Doroch] (FEJÉR VIII/1, 579). Neve alapján eredetileg királyi birtok volt, amelyen vadfogók laktak. 1181-ben a cégényi monostor Szamoson túl fekvő prédiuma, amelyen akkor lovasjobbágyok éltek. Határát ekkor leírják: „Daróc prédium határa a Morotva (Morothwa) torkolatánál kezdődik, mely teljesen a monostorhoz tartozik, innen Géberjénnel (Gabrian) határos a kis hegytől amitől a nagy hegyig tart, majd Gadasyn erdő körül halad, innen Topolyán (Topolan) határáig és... határáig tart, innen ismét a Szamoson túl Kosa (Cuse) határáig megy." Eszerint Daróc Géberjénnel és a tatárjáráskor eltűnt Kosával és Topolyán faluval volt határos. A Morotvának a Tóbéli, a Holt-Szamos felel meg (KÁLNÁSI 1989. 39.), amely „nevét a körülfekvő tótól vette" (PESTY 1864.), a kis és nagy hegynek pedig a ,JSlagy halom — Kis halom, két emelkedett helyiség, honnan nevezetét is vette" 62