A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - Németh Péter: A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei

A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei (PESTY 1864.), közülük az első még élő név (KÁLNÁSI 1989. 36.). 1345-ben a Szentemágócs nb-i Kölesei Dénes fiai, János, Jakab mesterek, András, Mihály és Miklós elhatározzák, hogy e monostorhoz tartozó földet amelyet idegenek elfoglalva tartanak - közösen visszaszerzik. Ez időközben megtörtént, mert 1411-ben mind Kölesei János fiai, Miklós és István, mind Kölesei Jakab fia, Dénes birtoka Fülpössel volt határos (Zso III, 1201. reg.). 1417-ben Dománhidai László fiai, György, László és István Kölesei István fiai, Mihály, László és Jakab, Jakab fia Dénes, Miklós fiai, György és László, Istvándi Miklós fiai, Péter és György Daróc birtokát elnéptelenítették és elpusztították, a Gyalmastó nevű halászóhelyet (piscatura vulgo Gyalmas-tho) magukhoz foglalták, a fakápolnát az ő Mácsa birtokukra átszállították és lerakták, sőt a Szent István király tiszteletére készített képet {imago) megbecstelenítették (permaaarí) (Zso VI, 695. reg.). Ezután épült középkori templomát a Szamos elvitte. - Ma Fülpösdaróc (HNT 1892. 1131: 743 kh.). ETETYUKODJA 1181/288/366/XV.sz.:/>r. Tykud (RECARP. 1/1,133. reg.); 1344:/?. Etetykudya - Etetikudya (BORSA 1946. 56., 3. reg.); 1345: p. Chedhikodgya [*: Ethethykodya] (FEJÉR VIII/1, 576); 1352: Vkurytho-Etetykudya (SZIRMAY 1809/ 10. II. 121; DOCTRANS. Veacul XJV/10, 109., 104. reg.). Előzményét ld. Tyúkodnál! Ez a Tyúkod a XIII. század közepén élt birtokosáról, Étéről kapta későbbi nevét. 1284-ben ugyanis [a Szentemágócs nb-i] Étbe ispán fiai, Miklós ispán, Mikó mester és Ethe - Ehellős (Ehelleus) rokonai - [az Osl nb-i] Keserűi (Bihar m.) András fia Miklós és Lampert fia Miklós ispánokkal megegyeztek: Ehellős özvegyének, Őszöd (Euzud) leányának hitbére és jegyajándéka fejében 5 M-t fizetnek (BORSA 1946. 56., 1. reg.). 1344-ben I. Lajos király e birtokukat is visszaadja [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Dénes fiainak, akik a következő évben megosztoznak: Etetyukodja Jánosé, Jakabé [a Kölesei cs. őseié] és Andrásé [az Egregyi cs. őséé] lett. 1352-ben ezt a (Ököritónak is nevezett) birtokot [a Balogsemjén nbi] Dománhidai Miklós megöléséért a Domán-hidaiaknak adják át. Ekkor az 1181-es oklevél 1288. évi átírása alapján határát megjárják: „Pencivel (Penty) és Sályival (Saul) határos, innen a Balkányi (Bolkan) úton és a Balkánynak a szegletén haladva a D-i részen egyenesen a Háporjásra (Hapwrias), onnan az Éger rétjére, majd a Nyires Égerhez (Nyrus Eger) az Anya (pisc. Ana) halastó körül - amely egészen a monos-torhoz tartozik -, onnan a Kerektónak (Kerektho) a közepén és az Ároknak (Aruk) a végén egészen a Szamosig (Zomus), ahol a határ végződik." Az 1373-ban már lakóitól elhagyott birtokot {Chetenkundya [*: Etetykudia] (BORSA 1946. 60., 11. reg.) és Sályit 1373-1377 között a Kata nb-i Csaholyi Sebestyén és fiai Porcshalma néven megtelepítik, ami miatt 1389-ben a [Kaplony nb-i] Károlyiak és Vetésiek tiltakoznak (1389: intra m-s p-nis Soos [*: Sauly].... v-m per Porchhalma nominatam (KÁROLYI I, 434). 1448-ban Etetyukodját Porcsalmával egynek veszik (MAKSAI 1940. 224.). - Ma Ököritófülpös és Porcsalma része. FÜLESD 1181/288/366/XV.sz.: ad Filesd (REGAKP. 1/1, 133. reg.); 1345: t. Fylesd [*: Phylesd] (FEJÉR VIII/1, 576); 1393: Vyd, St. et Nie. de Fylesd (ZICHY IV, 516); 1418: p. Fyles exist. (Zso VI, 2525. reg.); 1424: p. Filesd (LK 9 (1931) 76., 65. reg.). A falu 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor és [a Szentemágócs nb-i] Péter fiai, István és Konchi, valamint Ehellős fia, Ehellős által közösen birtokolt Milota és Túr földek határánál mint irányt jelző hely. 1345-ben az ugyanabba a nemzetségbe tartozó Kölesei Dénes fiainak osztozásakor mint Köleséhez tartozó, Oroszi birtokig húzódó föld Jánosnak és Jakabnak [a Kölesei cs. őseinek] és Andrásnak [az Egregyi cs. ősének] jutott. Mégsem csak ők voltak birtokosai, ugyanis 1393-ban Fülesdi Vid, István és Miklós Kölesei Jakab fia, János Kozma nevű fülesdi jobbágyát javaival együtt Fülesdről elhurcolták. 1418-ban említik az Oroszi és Fülesd közötti Taponok folyót és Filespatbaka-t, amelybe Kölesei Miklós fia, György beleesett, s emiatt felesége, Gyulaházai (Szabolcs m.) János leánya, Orsolya ügyvédvalló oklevele is elmerült. 1426-ban Derzsi Kántor Benedek fia László, rokonai Fülpösi Lőrinc fia László gyermekei Miklós, Ilona asszony, Margit és Katalin; Lőrinc második fia, Miklós fiai, Tamás és Lőrinc; Lőrinc harmadik fia János leányai, Ilona asszony, Veronika és Erzsébet nevében eltiltja Lőrinc fiait, Lászlót és Miklóst, Lőrinc harmadik fia, János fiait, Andrást, Mihályt, Lőrincet és Györgyöt ravaszdi és fülesdi birtokrészeik eladásától, a kölesei és istvándi nemeseket pedig azok birtokba vételétől. A hagyomány szerint a kölesei ^orboszlai szántóföldek" itt feküdt hajdan a szomszéd Fülesd község, de a tatárok által elpusztíttatván, mostani helyére vonult(PESIY 1864.). - Ma Fülesd (HNT 1892. 1131: 2562 kh.). 63