A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában lévén, az erdőség ben pedig mai napig és gyakran találtatnak Vad szöllő lúgosok, — 's ezen téren, hol a' község megületett illy vad szöllő lúgosok bizonyosan nagyobb számmal találtattak. — 6. E' község határában következő régi el nevezésű hellyek találtatnak. — a.) Fekete lapos. — nevét vette onnan, hogy a' község határa nagyobb része sárga homokból állván, — Azon terület fekete föld. b.) Hosszú viz, — Vizenyős nagy hosszú lapos. c.) Kis Makra, Nagy makra. — Tócsás hellyek. d.) Borzsava. Gyékényes, nádas, zsombékos réttség. é.) Kávási lapos. — a' közepén volt Kávás kúttól. f.) Szennyes puszta. — Épület romokkal, el nevezését nyerhette az elpusztult épületek kormos, szennyes romjaitól. — g.) Azon pusztán Nyárias. Nyár fákból álló erdőség. Kelt Nyír Lúgoson November 16-án 1865. Deák János jegyző ált Korcsmár Mihály k x v. bíró Símcsák Mihály fö Eskütt Adámszky István hites 0 Fejértó A' Megyének neve hova a' község tartozik Szabóles Megye. Vidéki elnevezése. Nyírség. A' Község neve? Régi nevét használja, melly onnan is ki tűnik, mivel Ó Fejér tónak neveztetik. Volt e' hajdan a' Községnek más el nevezése? A' Község lakosai egy szerű jámbor polgárok, a' tudományokban egészszen járatlanok, a' földes uraság pedig gyakran változván, erről semmi adattal nem birnak. A' község mikor említetik leg korábban? A' Község már 1137-ben meg volt, még pedig népes telep lehetett, ez onnan bizonyos mert már az emiitett évben Templomot épített — mellyel nem sok Község ditsekedhetik Szabólch megyében — és fontos hellynek látszik helyiségeiről is, mert a' falú nagy tó közzé lévén épülve, ha a' két végéi} árokkal vagy más torlasszal el záratott, oda a' lakosok tudta 's akaratja nélkül senki be nem juthatott. A' fent nevezett évben épült R Kath: Templom, mint az év száma mutatja — melly a' Sanctuarium homlokzatján van fel jegyezve — Vak Béla Királyunk idejében épült és sok viszontagságon ment által, melly onnan is bizonyos, mivel az akkor épült Templomnak ez a Sanctuariuma van meg, a' többi falak később építettek az elébbi falak elpusztítása után; ugy szintén a' Torony is 1750 ben ragasztatott Gróf Pethö Rozália által — Kit Gróf Szirmay Nejének emlegetnek — az ódon Templom falaihoz. Honnan népesítetett? Ügy látszik Magyarok települtek le benne leg először is, mert a' községnek azon részén melly már Mária Therézia Királynénk alatt, mint ur béresek írattak öszve Magyarok lakták, jelenben is azok lakják: hanem egy utszája, melly később épült, ugy látszik Zempllén és Ung Megye fölső részéből le származott tótok által telepítetett, 's mostan is Tót útszának neveztetik. Mit lehet tudni köz tudomás ból vagy irodalomból a' név eredetéről? A' neve is mutatja Ó Fejjértónak, hogy Tó kebelében építetett: és igen korán a' Magyarok áal [sic!] történt ezen ország elfoglalása után; melly hely — mint fentebb elő sorolánk — kevés munkával erő-dül is szolgálhatott, mi, azon időben kerűlhetetlen szükségessé vált. A határon elő forduló több topographiai nevek vágynak e? Igen is vágynak, a' falút kelet és nyugatról öleló Tó az első Kis tónak, a' másik Nagy Tónak neveztetik, melly tavaktól kölcsönözte a' falú is az Ó. Fejértó nevezetet. Van még ugy nevezett Vápás-begy. Mellyet ez előtt 50 évvel sűrű erdő borított, 's ezen hegybe volt egy borzasztó nagy mélység, melly a' háborús időben a' tatár 's török csordáktól menekült lakosoknak menhelyül szolgált. továbbá a' falú határa észak felöli eészen van az ugy nevezett Csikar hegy mellyet ez előtt 60 évvel erdő fedett be, ki irtatván szántó földe lett; 's most már szél hordás. Itt ezelőtteni években a Juhász nyáját legeltetvén, a' szél álltai ki kotrott hely méljébe lépett, hol két kéz száárat rajta a vas láncz rajta lévén talált, s lánczot le vette, a két kéz szárat pedig azon hellyen földbe ásta, — a' láncz mint mondják rézből volt készítve. Ó Fejértó Juni 18. 864. Jegyzetté Szabó Ádám msk Jegyző; a' fent írtak hiteléül is ő irta alá. PECSÉT [őr] ad 357/864. Statisticai adatok gyüjtéése Eőr községből Szabóles megyéből. 1. Eőr vagy őr fekszik Tiszán túli Kerület, Nyír Báthori Járás III. Szakasz Szabólch Vmegyében; K. igazg. egyekben Székhely Ny. Báthor városa; Cs. K. adóra és törvénykezési ügyekre vonatkozólag N Kallóhoz tartozik. 2. A' község szokásos neve Eör v. Őr. 3. Hajdan korban Eör Ewrnek is íratott. 337