A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos 4. A' Község 1315 évről kelt ok iratokban említtetik legkorábban, már is mint régibb idő béli adományoztatás. 5. Népesítetett az első meg szálláskor a' Magyarok bejövetelekkor. 6. A' helység neve eredett az őr állásról; száj hagyomány szerint emlegettetik, hogy őr, a' szomszéd Vajai vár elő őrséből vette el nevezését. 7. Vannak al község határában számos topographíai nevek, ú. m: Kis őri szeg, Nagy őri szeg (:erdő irtások:) Klára sűrűje (szántó föld, honnan az erdő ki irtatott, bizonyos Klára nevű nőről vette nevét:), Vad verem (:hol vadakat fogdostak:) Kobolás hegy, Bőtös len hegy, Kosár hegy (:kosár alakjáról vette nevét:) Len szer (:hol minden darab földben len termesztetik:), Kender átó (:viz állás, talán régen Kender áztatóúl szolgált:) — Borjú kosár (:víz állás, melly körül borjúk deleltek:) Apacs (:gyakran ki apadó viz:) Czinkó, Kóldús kut (: a' Vajára vezető ország út mellett, egy viz állás, melly mellett kút volt:) Nyirjes (:régenten nyirfás lapos most nyirfa nélkül, víz állás:), Róka lyuk hát, hajdanában sok rókák itteni tartózkodásáról. Rétre járó (:mellyen át a Vajai nagy rétre vagy tóra járnak:) Rózsás (:szép hely :) Fejér földi víz, melly körül fejér a' föld, Nádas, hol a' szántó földeken nád terem; Pap rét, Zsombékos (:vizes laposok:) Akasztó hegy (:a' hol hajdankor akasztottak, a határ szélén nyugotról :), Mak fa vize, Mak fa útja, Császár kert (:egyenes, szép sík hely:) Kápolnás hegy (:dél felöl a' határ szélen:) Általánosan a' lakossága Magyar ajkú Eörnek, kivételt csak az izraeliták tesznek. Kelt Eörben Maj 27-én 864 EElő adásra jegyzetté Holly Pál mp. Jegyző Kiss Ignátz Szbiró PECSÉT Olvastam az Eöri Elöljáróság Iklody Ágoston Fö bi Szabó Antal hites Kapros Pál hites Szabóles Megyében lévő Petneháza falú hagyomány szerű leírása 1864 majhó 27.ben 1. Petne háza falú fekszik Szabolcs Megye Keleti szélén, a ny Báthorí járásban az úgy nevezett nyírségen 2. Jelenleg a Községünk a fent írt neve él — 3. A régi okmányokba Petneháza olvasható. 4. Ezen Kérdésre egész bizonyossággal felelni nem lehet azonba hogy régi mutatja magába 1448 ban R: Cath: templom lévén annak egy segrestyében 338 nagy mennyiségű ember csont halmaz találtatott, melynek oda rakatása az írt évben Bernhard Püspök rendeletéből történt, mit igazol a csontoknak 1841 évbe kiszedetése alkalmával talált irat 's két épen talált azon emberi kéz maradványok melyek a S.pataki e. iskola mintzenbe küldetett — továbbá régiségét mutatja az is hogy a Községben lakó Petneházy család birtokában levő adomány levelek 1700 ban már léteztek. — 5. ezen kérdésre nem felelhetünk. 6. A hagyomány szerint még a magyarok be jövetelekor első telepitője Pethenétől, ki leg elsőben építetett itt házat — vette nevezetét 7. Petneháza Községnek mintegy 3000 cath hóidat tevő határának mintegy 2/3 homok hegyek, és kisebb, nagyobb álló tavak, mocsárokból áll. 1/3 részét foglalja egyenes fekvésű agyaggal elegyített homok talajú szántó föld, 's nagyobb részben silány minőségű szénát termő kaszálló. — A határ 1859 évben tagosítatván, a régi dühöknek meg változtattak nevei is. s némelyek el enyésztek. — Azon nagyobb domboknak, s tavaknak nevei mai napig fent tartattak, nevezetesen A határ keleti oldalán, Vajas hegy, pipískés hegy Sípos szöllöje. fejes fa hegy. Kerekes cseréje, pap erdeje Kótsár írtoványa, Nyiri János erdeje, godolya erdő, mind északnak haladva, — melyek mint neveik is mutatják még nem régen is erdőségek voltak azonba most már mind szántó földekké lettek, továbbá nyúgotnak haladva, Nagy bagda cseréje, lövöldöző, mely hajdan szöllő hegy volt ez a neve is használtatik — nyárfás hegy boszorkány hegy, szöllő hegy, melyről a már termett szöllő mintegy 40 évvel ez előtt pusztult el. fényes hegy. Kardos hegy. ennek szomszédságában, s alyán terűi el a kis bagda tó, össze kötetesben a mohos tóval, mely amattól Keletfelé terűi. Ettől szinte Keletnek kis távolságra fekszik a nagy bagda tava. továbbá még avaska lapos, melynek egy kis emelkedése kantáros hegy nevet visel, ezzel pár huzamban dél felé terűi a paprét. — egyenes fekvésű hegyeinek nevei, következők Szederjes Mérgesd, nagy lapos, ereszvény lapossá, hosszú farkas verem, ér erdő, Nagy erdő nyolcas. — Határúnk déli részén terül el. Keletről nyúgotra a Községgel köz igazgatási tekintetben ősze kapcsolt de külön határt képez. Iklód puszta — honnan a falú, a hagyomány szerént, a nagy tatár járáskor pusztult el. Azonba létezését a falúnak tanúsítják a még most is telek nevű falú helyet képező szántás alkalmával ki került tégla rakások, ezen 1858 ik tagosítása pusztának nevezetes helyei: keleti szélén, esik olá están kutya akasztó hegy, Kas vápálya. Kápolnás hegy, arany bokra, daru rét, — ér erdő A leg idősebb emberek a fent ki írt helyiségek el nevezése felőli meg kérdeztetvén, bővebb fel világosítást adni nem tudtak, azonba a nevekből a látzík,