A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos növényeket termettek vizi madarak tanyái voltak, mint szintén hal — 's csikkal bővölködtek, csak hátasabb részei szolgáltak marha legelőül, 's nemű részben kaszálloul, melly sok de nem apró széna, hanem gazos takarmány termett leginkább a' szabályozasídőtől fogva a' haszon bérlők által folytonosan miveltetvén, 's marha által töretvén jelenleg jó Szántó földek, kaszállók 's legelők lettek, illyenek: Szőke sziget, Új helyi porong, Szani fenék — melly közlegelő, — Érsziget, melly a' fentebb A.) pont [!] emiitett nagy értől veszi nevét, 's itt van a' reformátusok régi és ujabb temetője, hol egy egy meg lehetős nagyságú domb van, melly Boldogasszony halmának neveztetik; hol a' reformatio előtt kápolna volt a' Szűz Mária tiszteletére, ettől nem messze két malom helye látszik, melly száj hagyományilag a' gótok bitoka volt — Janó porong Csekevész, Főid égés — mi onnan vette nevét hogy az hajdan turfa természetű volt, 's midőn a' rét szántszándékból meg gyújtatott, a' tűz itt szinte leghatalmasban uralgott —Tapogatás — mi onnan vette nevét hogy az árvizek alkalmával a' mélyebb derekakból a' víz ezen térre lejővén a' halak, itt azokat nem hálóval, hanem csak fűz fa vesszőkből kosár alakú ugy nevezett tapogatóval fogdosták különösen a' lakosságnak szegényebbjei; Két kis domb környéke, Gatály, Borzas — itt van egy nagy halom — Hamvas, Borzas fenék, Göndörporong, Harsány zug — bizonytalan a' már most nem létező Harsányi család által használt tér — Ürmös porong, Lipót fenék, Kocsordoshát — az ílly nevű növényről vette nevét. — Bodó sziget, Czinderlapos, Középhát — melly az árviz alkalmával szinte közepét tette a' viz által nem nagy métékben elfoglalt tereknek —, Poroshát, Ördöngös. — A' most meg nevezendő határ részek a' fent emiitett töltésen tul nyugotra feküszenk, 's réti puszták névvel neveztetnek, miután az ár víz alkalmával kivéve a' dombosabb helyeket viz által boritattak, Nádat 's más vízi növényeket termettek, jelenleg azomban az árviz megszűnvén nem csak legelő 's kaszálloul, hanem Szántó főidűl is használtatnak, illyenek: — Dani sziget, Peres zug Hajnalzug Kenyeres zug Pósáros, Kenyeres telek alja, Fejszés sziget, Fejértó — ezen 5 darab a' mentésitettekhez van szakítva — Ürmös, Fejértó zug Zabszíget, Jankóné, Nagy és Kis Magdó, Nagy Czompós, Atyók, Kis Czompós, Bába porong Peselő, Sebes ér sziget, úrbéri rét — mi a' volt jobbágyok nádlásbeli illetősége — Kis Rákos, Csikasz porong, Nagy Rákos, Nőtáros porong Rákos porong Nagy és kis köz porong Bessenyő porong és domb, Nagy Kárászos — az itt nagy mennyiségben tenyészett kárász haltól — Horgas, Csantos, Czégerés, Kerektiszta, Kis és Nagy Zódom Kis Kárászos, Szilas, Kis és Nagy kigyós — a' hajdan itt nagy mértékben volt kígyóktól — Kun ér fark vagy sziget — a' Kunsággali határos vóltá314 ról veszi nevét — Bánfi zug, Sebeslapos, Tövise, Kis és Nagy Büszke sziget, Székely porong Marczi porong Battonyás — a' Kir. Közalapítványi Uradalom nádasa, de haszon bérben van adva mint minden e' határban birtoka, — Gyékényes köz, Török porong, Mályvás, Oldal 's HosszúSándor, Kis Korgó, Korgó porong Nagy Korgó — itt volt az egész határban a' legméjjebb víz hallal nagy mértékben bővölködve, most Szántó főidűl nem nagy sikerrel használtatik, Siposné, Kővágó, Gyilkos porong Kis Sándor, Lukács domb környéke, Mérges sziget, Kerek lapos, Mérges part — ezen 2 határ rész meg van mentesítve — továbbá Kiskun lapos, Czigány sziget, Nagy orsolya, Nagy Kunlapos — melly a' Karczagi mint Nagy Kunsági határrali Szomszédsága folytán nyerte nevét — Tolvajos, Sebespart vagy jelenlegi néven Honvéd sziget — az 1849 évben kűlömböző helyekről itt bujdoklott honvédekről — Hidláb, Révzug — hajdan itt kompon jártak át az utasok Karczag felé, 's innen az elnevezés — Hortobágy folyója, mellyen egy 40 öles fa hid létezik, mellyen történt a' Karczag fele a' közlekedés felsőbb helyen engedélyezett vám szedés mellett, most azomban a' vasút mellett délre történik az, csak a' Nádudvar 's környékérőli járnak ezen hídon, ezen tul van a' Sz Ágotái vendégfogadó észak nyugot közt egy nagy szerű dombon, hol a' tulajdonképeni fogadó épületen kivűl nagy pincze van, a' dombnak a' Hortobágy felőli része ha meg ásatík, tömérdek csont találtatik benne, mi azt igazolja, hogy e' tájon hajdan igen nagy csaták lehettek, 's az itt elhullottak temetője volt, hagyomány szerűleg ezen dombon a' veres barátoknak kolostora volt, régebben pedig itt Ágota Kisasszony kastélya létezett, ki a' Karczagi határban lakott Zádor nevű urfival — mert ma is ílly elnevezés él a' nép ajkán — előbb igen nagy ellenségeskedésben élt, később azomban ki békültek, 's talán még házas társak is lettek — Ágotazug, Bírólapos, Bodazug Révhalom környéke, Nagy kerülő, — meglehetős nagyságú tér, 's hihetőleg onnan vette nevét, hogy a' Karczag felé menőknek e' tájon igen nagyot kellett kerűlniek, míg az árvizek meg nem szűntek —, Sólyom fertője, Salamon, Meggyes — ezen téren 's a' hozzá tartozó részeken volt a' Kir. Köz alapítványi Uradalomnak kiváltólagos házi gazdasága szép sikerrel 1853 évig, most azomban haszonbérel-tetík — Kulipingyó, — a' Karczag felé vezető országúiban, melly nevét az előtt 25 évvel még létezett igen kis szerű főid alatti korcsmától vagy pingyótól vette — Istenes domb környéke, — mellyen hagyomány szerűleg Kápolna volt mit a' nevéről bizton lehet gyanítani — Mérges halom környéke, Kárai fertő, Lévai fertő, Mérges halom eleje, Baraczkos fok, 's hát, Horvát lapos és kosár, Kis Kerülő, Tégláspart veres barátok lakhelyje száj hagyomány szerint, — Hódostózug, Nyakvágószék — ezen