A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában határ részben egy nagyszerű halom Nyakvágó halom névvel, hol állítólag a' régibb időben a' nyakazások történtek, ez előtt pedig 6—7 évvel némelly lakosok kincset gondolván ott ejteni, sok ideig nagy munkával ásták, de minden eredmény 's siker nélkül — itt meg emlitendő az Uradalom költségén készült nagy csatorna, melly a' Nád udvari határtól egész a' p. ládányi rétségig nyúlik, az eső hó 's árviz vezetőjéül szolgált, ezen csatornán van fahíd a' Karczagi országutban; — Serkefok, Órűnyomás, — melly az uradalom által nagy mennyiségben tenyésztett örűk helyétől veszi nevezetét — Farkas ér hát, Farkas sziget — melly határ részek, bár közel vannak a' községhez, a' régibb időben a' farkasoknak nagy tenyész 's lakhelyök volt, jelenleg leginkább Szántó földűl használtatnak. — Hármas, Kis és Nagy Göre, Nyakvágó halom környéke, Kerek lapos oldala, mindnyájan Szántó földek, Álomzug, Saslapos közlegelő, — végre a' Német sziget, melly a' község 's Szőllős kertek közt északra fekszik, Szántó, kaszálló 's legelőül használtatik, 's ezzel befejeztetik PüspökLadány község határa. — A' község egész területe az adó ideiglenigi munkálat szerint — melly az 1840 év körül készítetett 's Megyeileg meghitelesitett mérés szerinti telek könyv után készült következő Szántó Főid Rét vagy kaszálló Szőllő Legelő Nádas Összesen Haszonvehetetlen Be nem számított belső telek Fő összeg Pladány Julius 22. 1864 Szabó István msk Jegyző. Nádházi Bálint msk főbiró Nagy Sándor mk Eskütt Darótzi Péter mk. Eskütt Hely nevek Szabóles Megyében kebelezett Sááp községből 1. Sááp Községe tartozik Szabóles Megyéhez, ennek pedig a' Nádudvari Járásában. — 2. Sááp Községnek mint a' kéznél lévő régibb ügy iratokból, de meg a' mostanság is használni szokott pecsét nyomóján létező kör iratokból, melly 9.458 189/1600 hold 5.690 455/1600 247 1534/1600 10.014 339/1600 1.911 — 27.301 914/1600 hóid 4.650 397 800/1600 32.349 101/1600 hóid ekként áll — Sápi pecsét 1666. kitűnik hogy mindenkor azon egy neve létezett, Azonba a kéznél lévő régibb űgy iratokban a község neve nem mint a pecsét nyomón három betűből áll, hanem Négy betűvel van leirva két á á betű használtatik és pedig így Sááp. — Hogy a' pecsét nyomó csak egy A betűvel van, a' hogy a pecsét metszése nem helyben 's nem helybeli által met-zetvén az idegen metsző egy egy szeri meg hallás után sajátságos kiejtő módon metszette egy á val és miután nem sokat adtak arra, hogy a fel vett Név állandóan megtartassék meg maradt maiglan is az egy á betűvel metszet pecsét nyomója. 3. A' Községnek soha más elnevezése nem volt 4. A' községnek leg korábbani emlitése történik 1396—1437, Midőn Sigmond Császár és Király Sááp nak Nemesi szabadságot engedni mondatik. Továbbá 1457—1490. I-ő Mátyás Király is kedvezőleg viseltetett a' Sáápi lakosok iránt. 1624-ik évben Bethlen Gábor fejedelem a' Sáápiaknak nemesi igazairól kedvező sikerrel tétet vizsgálatot. — 1662-ik év Mart 22-én Petheő 'Sigmond, 's ónod vára Fő kapitánya a' Sáápiakon és Földesieken (:község:) csavargó katonákat, űzetni, fogatni 's magához vitetni parancsolja. — 1662 Julius 21-én Sennyei Ferencz Kállai vár Fő Kapitánya a' Bajomi (-.Bihar megyében eső szomszéd község:) vár őrségnek azt parancsolja, hogy a' Sáápiakat háborgató Katonákat segitsen el fogni 's Kallóba vinni. 1663 ik évben Hadadi Gróf Weselényi Ferencz Nádor a' Sáápi 's Földesi (:Szabólcs Megyében fekvő szomszéd község:) népet ingyen szállásoló tisztek 's vitézek által nyomorgattatni nem engedi — 1667 ik év Május 31-én a' Sáápi követek Drínápolyba arany porral hintet oltalom levelet nyernek, mely szerént a' Nagy Váradi Kadinak parancsoltatik, hogy a' Sáápiak ne háborgattassanak, 's a' defterdár töllök nekivánjanak mint a' levélben törökül meg van irva. NB Ezenlevél a' Nemzeti Múzeumnak felküldetett. 1689 ik évben Gróf Karaffa részére kivánt adót Sááp megfizette, de némely Földesiek nem, a' Szent Miklósiak (:Szabólcs Megyében Földes községe határán létezik:) pedig éppen nem; miért is Szent Miklós határa elosztatott. Itt meg jegyeztetik hogy a' Szomszéd Földes község határának egy része Szent Miklós név alatt máig is ismeretes, és ottan a' helység fekvése tökélletesen személhető. — Illy köz érdek nélküli íratok nagyobb számmal léteznek. Van pedig Sááp birtokába egy Leopold királytól nyert adomány levél, mellynél fogva a' Sáápiak Hidvám jog gyakorlatot élvezhetnek 's élveznek is. 315