A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Szőllő tér neveztetik Bánum kertnek, 's Makóczindk ez utóbbi az okon, mert ez előtt valami 30 évvel egy Makóczi nevű egyén itt téglát akarván égetni, munkája leg kissebb részben sem sikerűit, 's a ki égetlen tégla mennyiség azon helyen porhadt el, — a' Szőllőskertek mellett van egy víz ár elleni gát, melly Nótárius gát nevet visel, ezen gát volt tartaléka sok években a' Kabai határból a p. ládányi határon keresztül vonuló nagy völgyön jött részint ár, részint eső 's hó víznek, de a' melly sok ízben meg hágván az ugy nevezett Nótárius gátat a' kertekben sok ízben tetemes kárt okozott. — A határban topographice menve találtatik a' Kis Makkod nevű köz legelő, e' mellett a' Vékony ér jelenleg Szántó főid, melly a' fentebb emiitett nagy völgytől sokat szenvedett az ár víz idejében, — a' Kis Makkodnak részei: Kis Makkod, Meggyes érhát, dögös porong, tárkányzug, Okörtelek, almás sziget, itt volt hajdan egy ílly nevű csárda állással ellátva a' Kábáról Karczagra vezetett ország útban — továbbá találtatik a' Nagy Makkod, melly jelenleg Szántó, kaszálló 's legelőül használtatik, de Szikes természeténél fogva nem nagy sikerrel, ennek része: Nagy telek, Kányás fertő, Tárkány sziget, kerülő halom környéke, kék lapos, htztár laponyag leleges, Makkod oldal Makkodhegy, ezen határ részen vágatott szinte a' legszebb nád csaknem az 1852 évig, 's nagyobb részben Csíkász-halászat végett használtatott, jelenleg a' rétségnek semmi nyoma. — E' helyen meg említendő az árok hát ut, mely Kábáról ez előtt mint egy 30 évvel Karczagra országúiul szolgált, 's az előtt semmi előfogat, avagy teherszállító kocsi Pladány községén keresztül nem ment. — Tovább menve találtatnak a' Péter deák, Csonka dűlő, Makkod halma, — melly egy ott fekvő halomról neveztetik igy. — Hangás, Akkordás — hol részint az ugy nevezett beneficiatusok, részint a' volt nemesek által ugy nevezett accorda mellett birt földek tulajdonosainak birtoka fekszik — Gara, Karikás, Bojárhalom környéke — melly dűlőben egy halom van — Tóth, Barnyilapos — a ' hason nevű családok birtoklása után — Régi káváskut dűlők, mellyek mind szántóföldek. Ezután következnek az ugy nevezett úrbéri földek, követtkező adóigleni munkálatok szerinti elnevezésekkel: — Uj kávás kut L, II., III. dűlő, Bojártelek — ezen téren hagyomány szerűleg a veres barátoknak kápolnája volt, mellynek maradványai jelenleg is láthatók — Csárda — melly azért neveztetik igy, mert ezen dűlőben néhány évvel egy csárda volt, melly igen kis szerű volt mind a' községi lakosság, mind a' Nádudvari, kabai 's bárándi pásztorok által. — Bodor kert, Kárai dűlő, melly az itteni Kárai nevet viselő nagy család által bírtokoltatik nagy részben, — Bangó kut dűlő — melly egy a Bangó család földjén ásott nagyszerű sír kuttól vette nevezetét. Sas halom — ez a' dűlő legszélső a' határnak Nád Udvar, 's Kába felől eső részén, mellynek északi részén 3. határomb u: m: a' p. ládányi; kabai; 's nádudvari vannak egymás mellett. — Ezen utóbbi dűlőtől át menvén a' régi debreczeni ország utón tul találtatik a' Gunárhát, vagy Kórós ér hát, melly szántó főid. Ezután következik a' Kir. Köz alapítványi Uradalom ki válólagos tulajdonához tartozó Eperjes lapos, melly leginkább kaszálló, legelőül, kis részben most Szántó földűl is használtatik. — Ezután jön a' Nagy sőre járás két dűlője, Szántófőid hol a' beneficiatusok, 's accordatusok földje egy része fekszik, ezen két dűlő közt fekszik az Eperjeshalom, hol a' Kir. Köz alapítványi Uradalom által nem kis szerű fa iskola létezik, egy rendes fizetéssel ellátott kertész felügyelete alatt, honnan a' környékben több ezer csemeték szállítatnak, itt van egy nagyszerű domb, mellyen csínos kertész lak van. — továbbá a' Kis sőre járás 6 dűlője, Namény alja hasonlóul Szántó főid, ezután a köz legelő mellyben foglaltaik a' Rcathol. temető. tovább menve találtatik a' futakegyháza — melly a' rajta keresztül ment 's a' kék Kalló vize által — melly a' régibb időben nem csekély károkat okozott — ápolt futakért&l neveztetett, de melly már most tökéletesen kiszáradt, — melly jelenleg nagy részben szántóföldül, kissebb mennyiségben kaszáló — és legelőül használtatik; e' mellett fekszik a' Váradifenék, Farkas ordító — melly a régibb időben nagy mérvben termett gazban lakott farkasoktól vette nevét; — a' N Váradra menő ország ut két részre hasított — Szénás derék, melly egészen kaszállóul használtatik: — ezután a' Váradi halom dűlő, egy illy nevezetű halommal ezen határrész tulajdonképen kaszálóul volna ki osztva, de nagy részben már Szántóföldül használtatik, mit szinte a' mellette fekvő Szunyogzug, Garaj melletti dűlő, Hegedős hát, 's kettős halom, melly két egymáshoz közel fekvő halomtól veszi nevezetét, ennek szomszédságában van a' Kovács tava és a Jó Ferencz laposa, melly az Udvari dűl, [!] itt meg említendő azon kis csatorna, melly a' Bárándi határ észak felől eső részéről a' legközelebb emiitett határ részeken keresztül ásatott, 's a' Kék Kalló levezetésére szolgált rajta két tégla hid, egyik a váradi, a' másik az Udvari ország útban, jelenleg víznélkűli; ezen kis csatorna a' Kalló vizét a' nagy rétbe vezette. A' most említendő határrészek a Kir. Köz alapítványi Uradalom költségén 1839 évvégén kezdett, 's 1841 évben be is végzett nagyszerű töltés által a' Kalló, Berettyó, 's Tisza árjától meg mentettek, ez ideig nagyobb részben csak gyikényt, nádat, 's más vizi 313