A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában annyiban ezek Egyháza Német Balmaz Uvárosi, a Magyaroké pedig magyar Balmaz újvárosi egyháznak neveztetik. Vannak külön templommal 's lelkészi hivatallal Romai katholikusok is. De mind ezek polgári tekintetben egy községet alkotnak 's egy tanács alatt állanak. 3, A község neveztetett hajdan csak Balmaznak vagy Balmaznak is, amint ez ki tetszik a' nagy Hunyady Mátyás Magyar Királynak 1465-ben kiadott 's a' község birtokában lévő vásárt engedélyező okleveléből, melyben az mondatik, hogy újváros más néven Balmaznak neveztetik. Ugyan csak ezt mutatja Wingarthi Geréb Péter Ország Bírájának egy 1499ben kelt oklevele, melly a Leleszi Országos Levéltárban van, 's melyben szinte az mondatik, hogy Újváros más néven Balmaz nak mondatik. 4, Eddigi tudomás szerént leg korábban emlittetik a község Szilágyi Erzsébetnek, Mátyás Király édes anyjának mint Újváros földes asszonyának 1473dik kelt oklevelében, a' melyben Újvárost már mező városnak nevezi 's vásár tartási joggal és más szabadalmakkal ruházza fel. Emlittetik továbbá a' község Báthori István ország Birájának egy 1489-dik évi oklevelében, valamint több más oklevelekben és a XVdik századból. 5, Csak nem teljes biztonsággal állitható, hogy a' község; mint szláv nyelvű helység, már a magyarok bejövetele előtt létezett, 's későbben a' be jött magyarok által is meg népesittetett. Egy 1499 dik évi oklevélben ugyanis, mely a' Leleszi Országos levél tárban van, több Újvárosi lakosok elszámlátatván, közöttök orosz nevüek is fordulnak elö, mint pd. Myliko, Pelisza, Karajnik, Kaziló, Gajza, Milizo, Dobras, Dorgos, stb: A mi azt mutatja, hogy Újvárosnak épen úgy voltak orosz lakosai, mint a vele Szomszédos Böszörménynek mai napig vannak. Figyelembe veendő továbbá, hogy a' Böszörményi 's Dorogi oroszokon el kezdve, és észak kelet fele menve orosz és tót vagyis Szláv eredetű helységeken lehet keresztül menni egészen magáig az orosz birodalomig. Újváros jelenleg a tisza Magyarország egyik vég városa, a' mennyiben Újvárostól nyugott felé menve, ős szláv telepek maradványait találni többé nem lehet. Egy 1423 dik évben kelt 's a Leleszi Országos levéltárban lévő oklevél szerént az Újvárosi határban, vagy annak közelebb lévő Maláton, Zelemer, Füzes, Etellaka, Szilegyház, Csókatelek mind községek valának, de ezek már Századok előtt elpusztultak, úgyhogy némelyiknek neve is alig maradt fenn 's nagyon hihető, hogy Újváros ezeknek lakosaiból is népesedett későbben, 's midőn az előtt csak egyszerűen Balmaznak neveztetett. Újvárost mint másik nevét, az új településénél fogva nyerte. 6, A Balmaz név kétségen kívül Szláv eredetű, épen úgy mint a Szomszéd Debreczen, Böszörmény és Szoboszló neve is. — Biztos megfejtése azok tiszte leend, kik a' régi Szláv nyelveket ösmerik. — 7, Az egész Újvárosi határban lévő minden féle helyneveket öszve szedte, 's még ezelőtt mint egy tiz esztendővel a Magyar tudós társasághoz beküldötte, 's ezenkívül az Uj Magyar Múzeum czimü folyóiratban, nyomtatásban is közlötte az akkori újvárosi Ref. lelkész Révész Imre, — úgy hogy az emiitett könyvben minden Újvárosi nevek feltatálhatók Kelt B. Újvároson június 6-án 1864 Balmaz Újváros Elöljárói Fel jegyezte Halász Gábor s bíró Sebessy István sk Jegyző PECSÉT [az ovális pecséten ez áll: B.UJVÁROS PECSÉTJE [NB! Úgy látszik, a szolgabírónak nem tetszett a 7. pont, mert ismételten kérte a helyneveket. Ugyanazzal az írással lemásolták az 1—6. pontot — némi helyesírási változással. M.L.] 7. A község határában elő forduló topographiai nevek következők A. Mezők a) ózsvátor kút — észak keletről a H Böszörményi határral szomszédos Ökör hizlaló és kaszálló. — Nevét a benne lévő kútról, melyről az legidősebb emberek azt állítják hogy Ózsvátor nevű Örmény még a múlt Század utolján ásatta. — b) Nagy és kis lapos — kaszálló legelő ez előtt nád termő helly is volt mig a lapályos hellyeit a Tisza ártér borította. Észak felöl a H. Böszörményi réttel határos. — c) Nagy és kis Bakócz legelő föld; nevezetét nyerte Bakócz nevű haszonbérlőtől. d) Paprét — kaszálló és legelő, újvárostól észak nyugott irányba— neveztetik onnét, hogy ebben hajdan, a Lelkész kaszáitathatott és legeltethetet szabad akarata szerént. e) Hireshát — a fennebinek szomszédos területe — Legelő föld, az előbbinél hátasabb lévén a Híreshát nevet nyerte Gróf Andrási idejében — az azon tenyésztett vad állatoktól — hajdan kerített — most puszta. — f) Szegi puszta. Kaszálló és legelő — észak nyugott felöl a H. Böszörményi 's (áthúzva) Tirimpói és kis Hortobágyi csárdák között — nevét vette Hortobágy zug kanyarulatáról — nevezett két csárda között. — 301