A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos g) Darássá. Székes legelő, a hortobágytól nyugotnak — Csege polgár és Debreczeni határ között — Újvárosi határnak leg szélsőbb része, nevezetéről semmi tudomás. h) Nagy és kis Vokonya legelő — a fentebbi pustán 's hortobágyon inneni része dél nyugotnak tart a Debreczeni határig — neve eredetéről semmi tudomás. i) Nyirörét egészen Székes természetű legelő, — hajdan mocsáros most ki száradt sivó szik — neve juh nyiréstöl ered, mit hajdan azon téren soktak [sic!] véghez vinni. — j) Nagy és kis karinkó szinte székes természetű legelő — neve eredetéről semmit sem tudhatni. — k) Nagy horth — kaszálló és legelő — nevét állítólag hason nevű vette a Csegei ország uttol balra fekszik dél felé. — 1) Kis horth Szántó kaszálló és legelő a csegei ut mellett jobra észak felé hietöleg [sic!] hajdan az előbbinek része volt — most az egész határból kiszakitot rész közelebb el hunyt Fay Aloysius Úr tulajdona volt — jelenben Szeinfeld ignácz izraelita által meg vett tulajdona. — m) Magdolna és kö udvar — Városi legelő, fekszik a Debreczeni határ felé délnek. — Neve eredetéről semmi tudomás. — B. Szántó földek (rdüllök:) a) A volt úrbéresek szántó földjei négy düllöben — mellyeknek nevei Vinnyoi — Czúczai — Nyilasi 's Bornyú kúti düllö — fekszik a Várostól Debreczeni ország úttól kezdve a Debreczeni határ mellett keletnek terjedve. b) Nagy vagy Szomjukat szántó föld fekszik a Debreczeni ország úttól a H Böszörményi határig fennebbi területtel pár huzamosan keletnek terülve — Nevét lassan emelkedő hátosságáról 's nagy területéről 's ennél fogva essőtt kívánó természetéről vette. — c) Görög tanya. Szinte Szántó föld — fekszik a h. böszörményi ország úttól balra északnak a h. nánási ország útig a H böszörményi határra hajdan görög vallású haszon bérlök bírták, részei pallagráta hajdan pallagon hevert; — Király vagy Nagytanya hajdan Debreczeni Söre gyüjtö Király Mihály haszon bérelte. d) Nagy és kis Malátom szántó föld, fekszik a Nánási ország úttól nyugott felé az A d) alatt megnevezett terület mentében — Nevét a hagyomány onnat származtatja, hogy a tatár járás alatt egy ember nézvén vetéseit 's félve el pusztitásától — ezt mondta reá — Malátom. — e) Jenő háza Szántó föld a H Böszörményi úttól jobra észak keletnek — nevét néha Semsey Lajos úr egyik fia örököse Jenőtől van. — 302 f) Andrásháza szántó föld fennebbin belől a Debreczeni ország út mellett balra a várostól terülve. Nevét a szinte néhai fent nevezet urnák András fiától van. C Sivatag a) A Város közlegelöjében levő mint egy 1300. holdnyi semmi növényzetet nem termő nagy Szik az évnek nagyobb részében mocsár — melyhez tartozik a Magdolnának is egy része — mely az A n. betűje alatt van meg nevezve. D. Erdők a) kiserdő — tölgy fás ültetvény — melyben a közelebbi időben fáczénok tenyésztettek. — fekszik a várostól nyugot északnak. b) Ákáczos erdő fekszik a' várostól északnak böszörményi úttól jobra — hasonlolag ültetvény. — E Tanyák Nagy házi — Görög — Nagy vagy király. — Bakoczi — Híres háti Szegi. Vokonyai — Nagy és kis kerti JenÖ — Andrásházi tanyák és gazdasági épületekkel ellátva, — melyeknek neveiről a fentebbi területeknél szó volt. — F. Határok Határai; — keletről és délről — Debrecznei — Északról H: Böszörményi Észak nyugotról Csegei — határok. G Csárdák a) Vinyhó-csárda — fekszik a Debreczeni út mellett keleti leg szélsőbb határ részbe, állással ellátva — neve eredetéről semmi tudomás. — b) Kis hortobágyi Csárda fekszik hason nevű viz meder partján fa hid mellett a Csegei polgári ország útba — vám joggal és állással ellátva. — H Szöllök a) Vén kert — régibb időbeni ültetéséről vette nevét. b) Aranykert — az előbbivel határos, és a Szoboszlói ország úttól Debreczeni határ mellett hosszába dél keletnek tartva, melly nevét mint későbbi ültetvény termékenységéről vete. — A mennyiben pedig nagyobb dézma alá volt vetve mint az a) alatt ujabbi nevén Bánom kertnek nevezték el. I. Halmok a) Kárhozat halom — Az Arany vagy Bánom kert délnyugoti szegletén 's magaslatán — melynek neve eredetről a' monda azt tartja hogy 1797-ben Debreczen és Újváros között támadt határ villongás alkalmával