A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)
Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)
Mizser Lajos L. Nagy Mosolygó — mint a F. betű alatt. Innen vissza térve érünk ismét a Balkányi határra és dűlőre. M. Gyilkos rét, ennek elnevezéséről semmi nyom nem létezik, mind azon által hagyomány képpen emlitetik miként több izben gyilkosság történt volna 's a meggyilkoltakat nád közzé vetetvén ótt enyésztek el. Ez dűl kelet felé a Borsó Szegre; lapos mélyedésekkel bir viz állásos hely nád termő, a körülte fekvő homok dombok pedig ros termő erővel birnak. N. Budalapos és Púpos hegy — két szomszédos dűlő, első eredeti elnevezéséről nem tudni semmit, a másik hegy gerintzés lévén északról dél felé hoszasan nyúlik el, és a rajta nagy menyiségben található kitsutsorodásai miat kapta nevét, alatta laposság terűivén el Motsár létezett Átaljáró nevezettel, mellette a Nagy Kallóba vezető ország út, mely dűlő ugyan is Keletről a Gyilkos réttel szomszédos. O. Görény oldal, mely elébire dűl, egy szikes lapos, mely füvet nem terem, eredeti elnevezése ismeretlen. P. Pete halma dűl elébbire északra. Kelet felé pedig a Buda laposra elnevezése ismeretlen, de mint ros, és tengeri termő föld használtatik. Q. Tallós hegy, dűl nyúgotra a Geszterédi határra, részint homokos, részint motsáros, a kévésé jobb mineműségű földben ros termesztetik. R. Veréb sár, töbnyire posványos, azon által egy tsatorna vezet, mely a Puszta Abai vizek le csapolására szolgál. S. Tóth Apa elnevezése ismeretlen, külömben jó ros termő föld. Sz. Ökröstó, az őkrők itatásától kapta nevét, körülte szintén ros termő főid. T. Gothárd hegy, elnevezése ismeretlen, dűl északra a Tallos hegyre ros termő főid, lapáján azomban viz állások. U. Szőke ßld, északra dűl a Gothárd hegyre 's puszta Abához tartozik és völgyes földje erdőségei szántó földel és kaszálókkal váltakozik. V. Fejérház, hajdan a Gúthy Család birtoka 's egy szép fehér házat épitvén — ekkori időben kastély — ettől vette elnevezését az erdő kőzött ros termő irtások vannak, a motsárokban pedig nád nem teremvén haszon vehetetlen főidnek vettetett, ez is Puszta Abai határ, 's Észak felől a Szőke fildre és Gyep dűlőre dűl. X. Tormás, sok tormát lehetett ott találni, lapálya meg lehetősen teremi a rost, Árpát, Tengerit s. t, dűl északra a fejér házra; nyúgotra a Geszterédi határai szomszédos. Puszta Abai határ. Y. Nádas kút, ennek oldalai náddal vannak övedzve, 's innen vette nevét; dombos völgyes ros termő főid, a lentebb helyeken füvek teremnek, melyek közül orvosi szerekűl is használhatok. Puszta Aba. Z. Mogyorós, sok mogyoróiról; dél felől Bihar megye kis Aradványi puszta — kelet felől a Nyir Adonyi határai szomszédos; erdős hely, 's majd nem hegyeknek mondható homok dombjai vannak, melynek közepén 1—2 holdnyi szőlős kert van, irtásain futó homok, kevés termő földel, sok viz álló helyeken vad sertések tanyáznak. Puszta Aba. J. Gúthi nyíl, e család birtoka ez előtt, most többeké, p. Aba a Mogyorósnak déli oldalára dűl, termő föld viz állásokkal és futó homokkal vegyesen. V. Paticularis, több aprób birtokosoké, innen vette nevét. I. p. Aba I. Abai Ó telek, ótt létezet hajdan az elpusztult Aba falú; körülte vizenyős és szikes főid, dűl délre az elébbire. II. ketskés puszta, ez szintén az Abai pusztához tartozik, melyen több lakok léteznek, és Szakolyból Debrecembe vezető Ország út ezen vezet keresztül, erdős motsáros és homok hegyes főid. III. Gyep dűlő, balkányi határ, tsupa gyep és legelő főid volt ez előtt, most pedig futó homok; Czibak név alatt is ismertetik. IV. Kenderes, nyugotrol az őkrős tóval, délről és észak felől a Gyep dűlővel határos, főldgye erdő 's legelő föld. V. Madaras vagy borjú páskom, mely elébbi között fekszik 's legelő főidnek használtatik. Az I. Balkány fekszik Szabolcs megye dél keleti oldalán, Bihar megye Debrecen Várossal határos dél felől; dél nyúgot felől Bőkőny — nyúgotról Geszteréd — éj nyúgotról Birr —; éj keletről Kalló Semjény, és kelet felől Szakoly községekkel, ugy dél dél keletről Nyír Adonnyal. Az egész határ ki terjedése katasztráli határozott mérték szerént vagy 1600 • öllel számitván teszen 15.439 hold és 1171 D ölet. Kelt Balkány Junius 21. 864. Bartos Gusztáv mk. jegyző Papp Károly mk bíró Helynevek Balmaz Újváros községből, a tiszán túli kerületből, Szabolcs Megye Nádudvari járásából. 1, Környékének vagy vidékének semmi különös sajátságos neve nincsen. 2, A községnek általánosan ösmert helybeli és országos neve Balmaz Újváros. A mennyiben azonban a' múlt Század végén Német országból ide vándorlott Református vallású német lakosai is vannak, a kik külön Templommal és Lelkészzel birnak, 300