A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Helynevek Veresmart községből Zabolch Megyéből Veresmart községnek hagyomány és a'jelenben is meg lévő leg régibb kéz irata a' Helv. hitv. Egyházi anyakönyv szerint mindég ugyanazon egyneve volt. A' Község neve az emiitett egyetlen kéz iratban emlittetik először,mely 1773 évben vette eredetét. Honnan és mikor népesíttetett a' község nem tudatik. Anyi bizonyos,hogy népesedési kora több szomszéd községekét meg előzi, — amenyiben az említett Anyakönyv szerint Leányvár és Kékese mint leány egyházaka' Veresmarti Anya egyházhoz tartoztak volt. A' község név eredetéről, értelméről sem hagyomány, sem nyomott vagy írott emlékek nincsenek. A' község határa 10 dűlőre van osztva, Zemplén Megyétől éjszakról a' tisza folyó által elválasztva a' leányvári és ricsei határok mentiben,és pedig 1.) Verőcse dűlő. Keletről Rozsály pusztával határos. Az egész lapályos szántóföld. Név eredetéről semmi hagyomány. 2.) Temető dűlő. Éppen a' község keleti oldalán. Itt van a' községtemetője, melyről nevét vette. A' többi része rozs termő meredek homokdombokból áll, mely közt több terméketlen szélhordásos helyek vannak. — 3.) Nyírjes dűlő. Szomszéd Kékese határáig nyúlik. Leginkább rozs termő meredek homok dombokból áll, több terméketlen szélhordásos helyekkel. — Itt van a Laczi szigetje kis felemelkedett szántó és kaszálló főidből áll. Név eredete nem tudatik. 4.) Nagy szög dűlő az ó és ujj tiszától körítve a' tiszai nagy töltésen belől lévén a' tisza árja által gyakran károsíttatik. Erdőből, füzesből gyümölcsös kertekből és kaszállókból áll. Egészen lapályos hely. 5. Szamos dűlő a' község nyugoti oldalánál a'tiszától kezdve a' Csanda dűlőig nyúlik. A' tiszai nagy töltésen kívül lapéályos szántó földek és kaszállókkal, belől pedig a' tisza árjának egészen ki van téve, mely lapály füzesekből, gyümölcs fákból és kaszállókból áll. 6.) Csanda dűlő. Itt van az elkülönített úrbéri legelő és az ugy nevezett Kati könyöke, mely szántó és kaszálló földekből áll. Név eredete bizonytalan. — 7.) Hatnyárszög dűlő a' tiszától a' Kékesei határig, Nyugoton Kanyar község határáig terjed. Részint most is erdőség, részint már kivágott tuskós erdőhely. 8.) Verestó — Veresrét dűlő nagyobb része mocsáros és haszonvehetetlen. Kevés sás szénát és nádat is terem. Név eredete nem tudatik. 9.) Fejértó dűlő leginkább mocsáros és haszonvehetetlen, kevés sását és nádat terem. Név eredete nem tudatik. 10.) Zselemér dűlő túl a' tiszán a' Zemplén Megyei oldalon van, hova a' tisza átszakította. Az egészet a' hólt és rendes tisza körítik. Jó kezelés és felügyelet alatt álló fiatalos erdő Eszterházy Pál Herczeg birtokában. A' községben és határában említésre méltó különös nevezetességek nincsenek. — Kelt Veresmarton 1864 évi Május 29-én tartott községi bízottmányi ülésben. Jegyzettem Iski Jósef sk Jegyző. Helynevek Zsúrk községből Szabóles Megyéből. 1. A' Megyének, kerűlletnek, járásnak, széknek neve, hova a helység tartozik. Nagy várad —Budai kormány kerület, Szabóles Megye, Kis Várdai Szolga birói járás. — Zsúrk Község. Zsúrk Község, nap keletnek fordulva fekszik a' Tisza folyam jobb partján, — a' Tisza folyótól mintegy 150 öl távolságra, védve a' Tisza árjától az alatta 16 évekkel ez előtt keresztül húzott Országos nagy töltés által. — Népessége mintegy 730. lélek számból áll, mellyből 767. reform., 10. R Cath., 1. Gcath., 12 Czigány — 40 Zsidó, — Nemzetiségét és nyelvét tekintve általában Magyar. — Van a reformátusoknak temploma, tornya. A' falunak van négy utszája következő elnevezéssel u. m. Zovány vég — az ott mindjárt alatta elvonuló zZovány nevezetű tótól, — Szugoly. — mert félre eső helyen szugolyba épitvék a' házak. — Czigány vég — onnan ered, mivel a' helység KovátsCzigánya mindég ott lakott, 's jelenben is ótt lakik. — Nemes vég, egy előbbi időkből való Nemes nevezetű emberről. — A' népviselete, nyelve, pórias magyar, — úgy a' nőknél, mint a' férfiaknál — azegész Közönséges Zsidó, és néhány Czigány kivételével általában parasztság lakja. — ki emelvén ezek között a' református papot, és Tanítót mint nadrágos és nevelt embereket. Volt Földes ura, — 's jelenleg is egyetlen 's legnagyobb föld birtokos a' Gróf Forgách Család, — kinek is a' falu déli részén, — a' falutól T. Sztmárton fele mintegy 100 ölnyi távolságra, — a' falunál kissé emelkedettebb helyen homok dombon több házakból — 's gazdasági épületekből álló szép majorsága van — ez alatt húzódik el a' Község ős régi 's egyszersmind jelenlegi temetője is. — E' Község határának egy része homok. — Tsztmárton és Bezdéd fele alantas fekete föld. Szomszéd határosai a' Községnek északról, — illetőleg észak keletről Ásvány és Csap Község Ungh Megyében. — Nap keletről Eszeny, délről T. Sztmárton, 297