A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos folyván régenten sebesen folyó ér nevet viselhetett mi korábban össze húzva Csebérire változtatott el, Elő mező gyümölcsös kaszálló a tísza parton, Szálkai elő düllő Beregh megyei Tisza Szálka község előtt lévén neveztetett így. A mi a határ fekvését illeti nyugoti része kisebb nagyobb homok dombokból áll, más része fü termő tiszai árvíz járta lapos föld. Kelt Nvarsányban Május 21-én 864 jegyzetté Nemess Ábrahám jegyző Hely nevek Napkor köségből Szabólts Megyéből 1-ör. Napkor község tartozik Szabólts Megyéhez, a' Kis Várdaí járás Fő szolgabírói hivatalhoz. 2-or. A' községnek tsak a' jelenlegi neve ösmeretes. 3-oe. A' község a' Tekintetes Kállay Család levél tárában létező Adományozási Ok iratban Nuncupur név alatt van beírva. 4-er. Napkor község már 1210-k évben kelt Okiratnál fogva András Király által Ubul Mihály Grófnak — mint akkori Szathmári Fő Ispánynak adományoztatott, ezen ki tétellel Nuncupor és Téeth helységek (: azaz Napkor és a Vélle szomszédos Téth:) a' melyért Egyed — ez Ubul Mihály testvérje Kálmán Hertzeg mellett Dalmát országban vitézül esett el; a' községbe már 1332-k évben Paróchia volt. 5-ör. A' Rákótzi foradalomkor a' község tökélletesenn el pusztulván, akkori földes ura Kállay György Erdély országból Szászokkal és Oláhokkal meg népesítette, — kinek maradékai a' Mostani Svábok — és Oroszok, de már anyira el magyarorsodtak, hogy magyar nyelven kívül másként nem tudnak beszélni. 6-or. A' község nevének eredetiről a' 4-k pont alatt említetteken kívül semmi sem lehet tudni. — 7-er. A' község határában következő dűlők és föld rész elnevezések vannak. Bornyú kut, a' régi időbe míg tagosítás nem történt, az egész területen tsak a' bornyú tsorda legelt, itt volt a' kutjok is, azért neveztetik így. Bodzás, hajdan igen sok földi bodzát termett, most azomban már a leg jobb szántó földek közzé tartozik. Rókájuk Erdős hely a' Kállay Család birtokába, sok róka tanyázik benne, — Golyóbis hegy Szőllős kert golyóbis alakjáról vette nevét. — Ludastó Nagy ki terjedésű álló tó, hajdan Vad ludak tanyája volt. — 286 Pap ur kert Szöllöskert, hajdani földes ura Lelkész volt. Kelt Napkoron Május 8-k 864. Ladányi Áron pm jegyző Pápay András biró Linzenbold János hites Eberhárdt István hites Renínger János hites Helynevek Szabóles megyéből Ontelek községből 1. A' Megyének Járásnak neve hová a község tartozik. Ontelek községe fekszik Szabóles megyében a Kis Várdai Járásban 320 lakossal kik mindnyájan Reformált vallásúak. 2. A községnek hány féle neve él most, mellyik neve él most helybeli elterjedéssel? Ontelek községe csak is ezen az egy néven ismeretes nevét onnan nyerte, hogy az első meg telepedett egyén Ont nevű volt, ki is egy telket be ült s ezen be ült telekről neveztetik a község Onttelekének vagyis Onteleknek ezen be ült hely 'máig is nincs Curia ismeretes a mint ezt a község élemedett emberei elő adják. 3. Volt e' hajdan a községnek más elnevezése? Ontelek község mindég csakis e' néven volt ismeretes. 4. A község mikor említtetik legkorábban? Ki kérdeztetvén a község élemedett egyénei ezeknek nyilatkozataiból ki tűnt az, hogy Ontelek községe még 1600 év előtt mint csekély telepitvény létezett a keresztelési Anyakönyv 1773-k év kezdetett vezettetni, a régibb Anya könyvek a melyek bizonyítványul használhatnánk tüz vész által meg enyésztettek. 5. Honnan népesittetett? Csak nem bizonyosat lehet mondani arról, hogy a Szántó és Gancsos Családokról népesittetett Ontelek; ezen Szántó Család eleje pedig Abauj Megye Szántó községéből származik. 6. A község határában elö forduló topographiai nevek: Például lápostó, hágóhegy, Szeleper Almás szeg Lovas irtovány Sző szög bábos tó kert aljai földek, Zánna Székes Egeralja Mosasziget, Kis akol, Csáji Mogyorós Csonkás. Végre Ontelek községét és határát Északról a tisza folyó, Délről Pátroha, Keletről Kanyar Nyugotról Dombrád községek veszik körül. Kelt Ontelken 1864 Április 19. Vainer Károly mp. Rf tanitó Helynevek őr Ladány községből, Szabolcs megyéből.