A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)
Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)
Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában 1-ső Kérdésre: Szabolcs Vármegye, Nagy Váradi kormány kerület, Kis Várdai Szbirói járás, törvénykezési Székhely Nagy-Kálló. Átalános elnevezés tiszaoldal mivel a tisza jobb partjáán fekszik. 2-ík Kérdésre: őr Ladány átalányosan. 3-ik Kérdésre: Mindég e néven ismertetett — 4-ik Kérdésre: Semmi bizonyos az előbbi időkből legrégibb keresztelésí anyakönyve 1784 évi Apr 22-én nyittatott. 5-ik Kérdésre: Népesítéséről semmi bizonyos Barta és Agárdi csallád Mária Terézia idejében úrbéri kiváltságokban részesültek már — 6-ik Kérdésre: őr elő nevét őr Mezőnél felhozott Őr hegytől költsönözte, Ladány keletkezése bizonytalan. 7-ik Kérdésre: Rétére düllő a tiszához vezetett csatornától Morotva ere düllö; a holt tiszától, Kertalja düllő, a házi kertek végében. Nagy rét kaszálló. Endes puszta. A házi kerteken kívül kerített gyümölcsös kertek: Rózsás kert, sok vad rózsától, Kánc szeg hajdan sok vad macska tanyája, Állás szug Kerülő háztól és óltól. — Paska kert, Paska nevű birtokossátói, Morotva szug a holt és élő tisza által kerítve. Gyárpás ismeretlen eredetű. Puszta rekesz soha nem kerittetik, Domb palaj árvíz ment emelkedett hely. Rókalyukas, rókák tanyája számtalan lyukakkal. Király kert Király András első birtokossától. Morotva-, Rét-, Tó-. Komártó ere. A határ egész keleti oldalán s a felu alatt foly el a tisza folyam. Nagy rét árvizes időben kaszálló. — Fok a holt éd élő tiszát egybekötő hányott ér. A határ átalában lapály s agyagos föld bokorral, s cserjével. — Kelt Őr Ladányban Apr. 20. 1864 jegyzetté Bacsó János mk. jegyző Helynevek őr Mező községből, Szabolcs megyéből Az 1-ső Kérdésre: Szabolcs vármegye, Nagyváradi kormány kerület Kis-Várdai Szolgabírói járás, törvénykezési székhely Nagy-Kálló. Átalános elnevezés tiszaoldal, mivel a tisza bal partján fekszik. 2-ik Kérdésre: őr Mező keletkezése óta más más névről nem emlékeznek. 3-ik Kérdésre: Mindig e néven ismertetett csak. 4-ik Kérdésre: Néha méltóságos Forgách József ur által 1793 évi Mártius 12-től keltett telepitvény levél szerint. — 5-ik Kérdésre: Abauj megye Csány, Komlóska s Szántó Zemplén megye Verebes községekből. — 6-ik Kérdésre: A községben az Ungvári orsz. ut baloldalán fekvő mintegy 250' magas domb — a nép nyelvén élő monda szerint a tatár járás idejében figyelő őrök tanyája levén, — őr hegy nevet nyert, innét kölcsönözte a község őr elő nevét. Minthogy pedig nevezett község mintegy 80—90 hold területű Kiss völgyben fekszik, mely a telepítés előtti időkben is Mezőnek hivatott, s nagyobb nyomaték kedvéért őr névvel egybekapcsolva Őr-Mező nevén ismertetett, ezt a telepítés után is megtartotta s azolta is azon ismertetik. 7-ik Kérdésre: Kollátos hegy düllő, állítólag kolllátos júh karámtól; Kincses hegy düllő, népmonda szerint Sz. István képe kőfaragványban diszlett itt, Nyirjes hegy düllő, Kiirtott nyirjes erdőtől. Tálas hegy düllő eredetéről semmi bizonyos. Tiszaszakadás düllő, a tisza szakadatlan rombolása miatt folyvást szakadoz. Nagy Alaphegy düllő, monda szerint tatárok állapodási és telelpedési helye, több ut, gödrök szőllő tőkék, s egyébb gyanítható jelvények máig is találhatók itt, s régibb edény darabok; sőt a pénzszomjas emberek pénz utáni forásból mintegy 30 év előtt a hegy rejtekébe akart jutni, — állítván, hogy a tatárok ott hagyták kincsüket, — ástak a hegyen; de a türelem hajó törést szenvedvén felhagytak a fáradságos munkával. Biri hegy düllő, ismeretlen eredete, jelenleg szöllös kert. — Eresztvény mintegy 90 holdnyi területű erdő. Ami különben a határ fekvését illeti homokos föld halmok és mélyedésekkel. Kelt Őr Mezőn Április 18-án 1864 jegyzetté Bacsó János mk. Jegyző Helynevek Papp községből, Sszabólcs megyéből. 1-ső Kérdésre: Szabóles VMegye, NVáradi kerület, KVáradi járás szolbirói székhellyé: Laskodon 2-ik Kérdésre: Papp Község, jelenleg csak egy neve él, Úgy a' helybeli elterjedéssel, mint országszerte, lakossága: magyar ajkú, ennek nagyobb része református, — csak csekély számú GCath. és RCath. úgy nem különben néhány héber felekezetű Uélek. — református imaház. 3-ik Kérdésre: volt Doma-Papp elnevezése — ez idő szerint azonban csak az utóbbi használtatik. — Doma név honnani eredetiségéről mit sem tudhatni 4-ik Kérdésre: — Nem tudni. 5-ik Kérdésre: A' község népességéről bizonyost nem tudhatni. — A' helység vénebb lakosai 287
