A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs rhegye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában — csak egy temploma, egy Papja, és egy Tanitója van. 2-ik K. pontra. Hogy e Községnek más neve lett volna, nem tudatik, mivel a legidősbb emberek emlékezetére is országszerte Nagy Baka név alatt ösmertetett a falu. — 3-ik K. pontra. Mint előbb érintve van, sem írásból, sem hallomásból e Községnek más elnevezése nem tudatik, miért, mikor, és Ki által osztatott fel e Község, melly a természetben egynek létezik, Kis és Nagy Bakára szinte okmányok hiányában ösmeretlen. 4-ik K. pontra. Erre szinte a Község nem nyújthat felvilágosítást. 5-ik K. pontra. A lakosság telepítése, vagy honnéti származása, s elterjedése, hasonlolag titok a legidősbb lakosok előtt. — 6-ik K. pontra. írott hagyományból ugyan nem, hanem hallomásból tudatik, miként e Község nevét hajdan egy Bákay nevű birtokos úrtól nyerte, a kinek azonban most már semmi féle utóda sintsen, de nem is tudatik. A későbbi, illetőleg jeleni közbirtokosok. — a Községben a Szalayak, a Kül birtokosok pedig Czobell és Vay urak Anartson, és Szerencsy örökösök lévén. — 7-ik K. pontra. N. Baka határa, melly nyugot és északnak fekszik, most is megtartotta a régi topographiai elnevezéseket: nevezetesen az ugy nevezett — Kert alja, uj temető, vén temető düllők éppen a falu alatt nyúlnak el, földe vegyes sárga agyaggal, — s e miatt Kemény természetű. — A Zsigmond hegy düllö, nevének származása nem tudatik. A föld természetes vegyes aljas és homokos, a szárazságot szinte nem szereti. — A Csontos Kút dülö. E név származásáról nints ugyan irott okmány, a nép ajkán él azonban azon rege, hogy hajdant egy Kut forma mélység találtatott azon helyen, melly ember Csontokkal volt telve, miből Következtették, miként hajdan csatatér szinhelye volt. A föld természetére nézve homok, nagy javitást igényel. A Burják és Rét domb düllö. Az előbbi valaha tövisses bokros, cserjés hely, mig az utóbbi csak ugyan domb alatt egy nagy rétet képez. A föld természetére nézve kevés aljas és vizzenyös, Nagyobb része azonban homokdombokból áll — mellyek silány termésüek. Csigás düllö, bár valódisága az elnevezésnek okmányilag be nem igazolható, aljas és vizenyős természete gyanitatja, hogy valaha sok csiga találtatott a helyen, a honnét az elnevezés származtatik. — fekvése a Gyulaházi, és Anartsi határral szomszédos. A Nyárjaska dűllő. Ez hajdan erdő volt, nyár fákkal vegyes, onnét nyerte, több erdő is lévén, meg különböztetés tekintetéből nevezetét. Fekvésére nézve aljas, Kemény természetű, most már Ki irtva a Község Közös legelőjéül méretett. A Veres Gyűrűs düllő. Ez is erdő volt hajdan — sok Veres gyürüs bókról, meg Különböztetés nézetéből neveződött e néven. A Szent György hegy. Honnént nyerte eredetileg nevét, nem tudatik. Fekvésére nézve homok hegy, sovány csekély termésű: a Papi Lövői és Anarcsi határokkal szomszédos. Hogy fentebbiek hallomásunk és tudomásunk szerint Írattak összve bizonyittatik Kelt Nagy Bakán Április 20 864 általam Takáts Josef föbiro X Emmer Endre sk Jegyző Szaniszlo Pál hites Szalay György Zakor Imre PECSÉT Helynevek Nagy-Varsány községből, Szabolcs megyéből. Felelet Az 1-ső Kérdésre: Szabolcs vármegye, Nagy Váradi Kormány kerület. Kis Várdai Szolga birói járás, törvénykezési székhely Nagy Kalló. Atalános elnevezés tíszaoldal mivel a tísza balpartján fekszik. 2-dik Kertesre: Nagy Varsánynak csak e neve él most s ez bír mind helybeli mind országos elnevezéssel. 3-dik Kérdésre: Monda szerint hajdan Kis Varsány szomszéd községgel együtt Vossán néven neveztetett, egyik Ó- másik uj Vossán volt, de hogy melyik volt Ó- melyik uj- valamint Varsány nevet mikor kaptak — nem tudhatni. 4-dik Kérdésre: ős régi anya község neve több század óta egy és ugyanaz. 5-dik Kérdésre: ős régi anya község levén honnan történt népesedése nem tudható. 6-dik Kérdésre: A név eredetéről értelméről semmi nem tudható, népmonda szerint onnan származott, mivel hajdan e község lakosai leginkább halászatból éltek ugy nevezett varsa hálókkal halásztak, s innen őket versásoknak telepöket varsások telepének nevezték, miből később Varsány név származott. 7-dik Kérdésre: Kis mező szántó és kaszálló föld kicsiny ki terjedésétől, alsó-, felső közép düllők lapos és dombos fekvésétől, Sás tó bő sás termésétől kerek tó, kerek alakú, kígyós mocsár hajdani kígyófészek, — espánta vagy espántava ismeretlen elnevezésű, Csebéri az egész határon keresztül futó ér a tísza áradásakor sebesen 285