A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Helynevek Mándok községből Szabolcs megyéből Felelet 1-ső kérdésre Szabolcs nagy Váradi kerület kvárdai Járás Tiszahát 2-ik Mándok M város 3-ik Más elnevezése nincs, mert mint tudva van ezen név alatt nyert a

5 16-ik századba 1-ső Rudolf magyar királytól vásár tartási jogot. 4-er A 16. Századból kelt több szerződési oklevelek vannak a' lakosok kezei közt, amelyekben Mándok m város és a' most élö Bukócz nevezettel biró felső rész emlitettík. 5-ör Eredeti Magyar ajkú nép, mely a' magyarok bejövetelénél ülték meg e helyet, mit bizonyít a' legrégibb időkből látható szerződéseken Perényi és Szeles család nevei is — a' kiknek utódjai jelenleg is élnek, 6-or A város elnevezése minden emlékezetett felül haladván hogy mi nyelven eredett róla semmit tudni nem lehet. 7-er A düllők a birtokosok nevéről: változtatva neveztettek el ): és azon névről a' ki birtokába volt, a benne levő dombokkal, mint Boszorád hegy, Csüllög hegy, Csop hegy, Agárdi hegy, Berecz hegy, Lázár hegy, Súgó hegy, Bimbó hegy, Katonás hegy, Tetenge hegy, mely három utóbb neveztetett szőlővel beültettettek 1773-ik évben, az öregek hagyományai szerént az egész környék erdővel 's bokrokkal volt benőve, mely az egész magyar hazába Mándoki csere név alatt volt esmeretes olly forma tréfás mondattal ördög pokol a végház a' Mándoki csere, melynek történeti eredete az hogy Tököli Imre lázadó törekvésében Mándokon tartotta hadfogadó helyét, 's az határba sem folyó viz sem tó nem létezik. Mándok Április 20 864. Róthe Lajos Jegyző Helynevek Mogyorós községéből Mogyorós községe fekszik a tiszán inneni kerületben Szabóles vármegye északi részében a K. Várdai Szóiga birói járásban, e határnak napkeleti része a tisza folyóra dül mely határos nyúgotról Mándok Mváros és Eperjeske községgel, keletről Beregh megye N. és K. Lónya felóli oldalról a határt a tisza folyama hasitja, delfelől pedig Benk községgel határos. 2. Ezen község bár úgy negyedik helyre van telepitve mind a mellett eleitol fogva mostanáig Mogyorósnak neveztetik. 3. Hogy a községnek valaha más neve lett 284 volna arról semmi emlékezet nintsen. 4. Hogy e község régiségnélfogva arról sem emberi emlékezet sem Írásbeli felvilágosítást nem nyerhet. 5. A községhatárában előforduló topographiai nevek a következők, a) Téglás melly helyen legelsőbben volt a helység telepüve — jelenben szántóföldnek használtatik. b) Csetér hol a helység 2-or lévén települve mely tér jelenleg szinte szántóföld. c) Ótskafalú, hol hajdan a harmadik helye volt a letelepülésnek, jelenben szántóföldnek használtatik. d) hólttisza, mely helyen hajdan a tisza folyama volt, minthogy pedig e helyen a tisza folyam egy tetemes kerületű szigetet formált mely a tiszán járó csajkáknak nagy kerülés miatt tetemes hátrányára volt, a Csajkás emberek által tett több ízben arkolások következtében a tisza fordulatot vőn magának, tehát a nevezett hely a mai napig is állandó állandó sikviznek maradt, melynek körülete nádat s gyékényt terem belső része pedig halászatra használtatik. e) Görtsös kert, ezen helyen a község emlékezet után hallomásból egy Malmos Kató nevű boszorkányt égettek volna meg. f) Kosáros hideg völgy. Bába homok, mely térek szántó földnek használtatnak. A község határában fekvő földek mivelési ág szerinti megnevezése és mennyiségének kimutatása 1600 D ölével számítva holdanként. a) Szántóföld melynek nagyobb része fekete homok 246 hóid 675 D öl . b) Kaszálló és gyümöltsös kertek mely a Tisza mentében fekszik leginkáb homokos földön 584 hóid 850 D öl ide számitva a házi kerteket is. c) Marha legelő melyben több vizenyős találtatnak 432 hóid 900 D öl. E községben az anyakönyv vezetése az 1750ik évtől kezdődik, jelenleg 511 lelket számlál mind helv: hitv. magyar ajkúak. Kelt Mogyoróson Május 24 864 Esik Mihály biró Esik Mihály hites Helynevek Nagy Baka Községből, Szabolcs Megyéből 1-ső Kérdő pontra. Nagy Baka Község fekszik Szabóles Megyében, a Kis Várdai Járásban, Kis Baka Községgel szoros és folytatólagos Kapcsolatban áll, daczára annak, hogy Nagy Baka és Kis Baka politikailag egy egy falut képez, Külön Községi birája és tanácsa, valamint határa lévén, Egyházilag azonban