A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában kis sziget a Szász nevű tó által körülvéve, Fenek, Báró Szentkeresztesi ő nagysága birtoka halydan erdős hely, magasab dombok átal körülvett lapos mocsáros hely, Gorond mintegy 400 öl hosszú domb, Buzita hegy szőllős kert ismeretlen elnevezésű, kopasz hegy neve kopár tetejű magas domb, Kása és Király hegy ismeretlen elnevezésű, Rév átjárás a tiszán kikötő, Nagy ér a medrét elhagyott tiszát az ujjab össze kötő mély vízárok. A mi külömben a határ fekvését illeti nyugoti része homokos föld halmokkal és mélyedésekkel, keleti más része fűtermő lapály s vizenyős föld. Kelt Bács-Aranyoson Május 20-án 864. jegyzetté: Nemess Ábrahám jegyző Helynevek Cserepes Kenéz községből, Szabolcs megyéből. Felelet 1-ső Kérdésre Szabolcs Vármegye Nagy Váradi Kormány kerület Kis-Várdai szbirói járás, tőrvénykeyési székhely Nagy Kalló, átalános lnevezés tiszaoldal, mivel a tísza balpartján fekszik. 2-ik Kérdésre: Cserepes Kenéz átalában 3-ik Kérdésre: Mindig e néven ismertetett — 4-ik Kérdésre. Eredete bizonytalan, első birtokos Tegzes volt, ennek leányát bizonyos Horvát ezét pedig Dicső és Szentmariay vette el, e két családból népesült a helység. — 6-ik Kérdésre: Mivel a helység agyagos földön fekszik, a legrégibb időkben fazekasok lakták, temérdek cserép edénnyel áraszták el a vidéket, innen vette Cserepes előnevét, Kenéz eredetét homály boritja. 7-ik Kérdésre: Lovastó düllő a lovak különösen kedvelt legelője, Cseresnyés tó düllő sok vad cseresnyéről, Nyárjas düllő temérdek nyárfa bokorról, Lencse földek gazzá legelő hajdan lencse termő hely. Kaszállók: Berkes több aprób berekről, Héttölgyes nevezetes 7 tölgy fáról, Vargairtások az első irtó Vargákról, Mese erdő tulajdonosa egy szép mesét mondott érte a monda szerint. Gyümölcsös kertek: Messest irtások a Mese nevű és mellett fekszik, lazna gazos tulajdonságáról, Folyó hát z. tisza mentébe, Borbeé első tulajdonosáról, Szabóé egy tulajdonosáról, Botié szinte egy tulajdonosáról. Erek: Mese ere a nevű erdő mellett, Vájt ér 50 év előtt országos közmunkába ásatott a holt és élő tisza összekötésére. — Álló víz a Morotva nevű holttisza, mely minden áradáskor fris vizet nyer, sok hallal bővelkedik. — Határának keleti részét a Tisza teszi, posványok: Vajtó a szomszéd községek szarvas marhái nyáron innen nyernek italát. Kárászosfok kárász haláról ismeretes. Paptava a községi pap használta. Terem szeg a holt és élő tisza által egészen bekerített sik kaszállóföld, feloszlik Kis és Nagy Vargás tulajdonosoktól, Rühes tó ha az ember bele megy viszketős felömléseket kap a testén, mely napokig kínozza. — A határ lapályos, agyagos földdel 2/3 része rétes, 1/3 része szántó föld, a tisza áradás alkalmával az egész határt viz boritja ugy hogy sokszor a lakosság a ház padláson leli búvó helyét. — Kelt Cserepes Kenéyben Apr 19-én 1864. jegyzetté Bacsó János mk. jegyző Hely nevek magyarázata Szabóles megye Dombrád községéből. 1. A Megyének kerületnek neve, hova a község tartozik? Dombrád község fekszik Szabóles Megyében, Kis Várdai járás határ szélen a Tisza partján, 1800 lakossal, kik nagyobb részt kivéve 30 Zsidó családot Református vallásúak. 2. A közöségnek hányféle neve él most, mellyik neve helybeli elterjedéssel? Dombrád község csak is ezen egy néven ismeretes. Nevét való szinüleg onnan nyerte, miszerint régibb időkben a jelenleg temetőnek használt magaslatra építve az ima ház s néhány lakó házak, később a Családok szaporodván a domb vagy is magaslat elegendő tért nem nyújtott kenteiének voltak a dorn alá építkezni a hol jelenleg is a' község áll, és ezen elnevezést Dombrád innen származtatják. A mint ezt a ki kérdezet község öregjei elől adták. 3. Volt e' községnek hajdan más el nevezése? Dombrád község mindig csak e' néven volt ismeretes. 4. A község mikor emlitettik leg korábban Ki kérdeztetvén a község vénei 's némely kéznél lévő Armalisaktól ki tűnt az, hogy Dombrád község már 1600 elején létezett ámbár nem olly ki terjedéssen mint most létezik a keresztelési anya könyv vezettetni kezdetett 1773-ik évben a régibb anyakönyvek 1760 táján dühöngött tűzvész martaléka lett. 5. Honnan népesítetett? Bizonyosan tudni nem lehet azt, hogy hajdan honnan népesítetett ezen község, azonban való szinü, hogy az itt most is számos taggal dicsekedő Veres Bagjos és Harsányi családról szaporodtak el. 267