A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos 6. A község határában elő forduló topographiai nevek Például a falu alatt lévő paptava, balaton bánhomokja Aszalóska Orszó zátony mortvahát, páré szeg malom ér, füzes ér pólza szeg ricske kert, tésen szeg, valapér szög, vadkanos, Nétóla, hosszú dombvíz nagy korong, orosz korongja, Laczi korongja, Vajda aszója, ebes láp, melly maga 430 hóid kiterjedésű karhalom Zsöcze borgászka tó hosszú szeg erehát Jozsa óla hagymáskert kórogy szöcske tájéka, szállás, Dombrádverme, Márton szállása pepőcse homoka, remete Czigányváros kovács homoka, Darna Bazsa homoka, egres mocsár, Szobolyóla baraczkos láz tájéka, Zergék délé homoka, Csatfenék, általkelő galambos, szénajtó, debásztava kerek déd rakotja poklos telek, veres hegy málé sziget, Kacsa vár, Nagy láp, nagy homok, fúvás, füz gallos, ekeres, tőgyess láp Végre Dombrád községet és határát Északról a tisza folyó, délről a Járás, keletről a ticcze folyók veszik körül, a határait jelölik a két utóbbi folyó. A nemrégiben készült Csatornákon Berezel községénél a Tiszába vezettetik le; továbbá 1855-k évtől mensis a tisza Szabályozási munkálat megkezdésétől Dombrád község határában keresztül vonuló másfél mértföld vagyis 6000 öl hosszú töltés által a Tisza vizétől mintegy 9000 hóid föld mentetett meg és tétetett termékennyé. Dombrád község határos Ontelek, Czigánd, Halász, Demecser, Gégény és Pátroha községek határával. — Kelt Dombrádon 1864 April 19. Helynevek Döghe községből, Szabóles megyéből 1-ső pontra Debreczeni pénz ügyi Kerület, Szabóles Megye, Kisvárdai Ill-d szolga birói járás, Tisza mellett belföld nevezet vetületen, — 2-ik Egyetelen név Döghe a legrégibb idötöl elneveztetésinek eredete ösmeretlen — 3-ik Tudomásunk szerint nem különben már 1810-d év a helybeli Refta Templom Epűlt, ezen időbe íratván fel a Templom bel felére Döghe név — 4-ik Más nevét soha, és eredete is nincs senki tudomásával. — És azoknak kik jelenbe élnek — 5. Nem túdatik. — 6-ik Sémit mást, — mint hogy a Tatár járás kor a Döghei lakosok elhagyván az helységet elszéledtek a réteken. 7-ík pont T: Noszdroviczky György úr jelen Tagositás tagos birtokaiba, régente nagy rétség közötti Medvés hegy meljnek az kerülli oldalába a tatár járás idején mindenütt föld házak valának hol az érintet 268 akkor lakosok laktak — mit az bőven igazol, — miszerint a fent irt birtokos, c. f. és Áprill 22-én az emlitet helyen szintén földből kerüllő házat ásatot, — hol az régi ásások és tüzheljek valóságosan feltaláltattak — melette Galambod mint hogy igen sürü bokros volt a vad galambok ott fészkeltek, honnét a nevet vette. — Ökör nyúzó igen nagy posványság volt hajdan hol a marhák bele döglöttek — ezért igy neveztetik. — Csepüs hegy ez egy meg lehetős magoss sivatag homok Hegy meljnek tetejétől oldalán allyáig szörnyű csepü forma perje terem a honnan eredett az Név — Kertekközi ez egy sziget formát képez a' Heljséggel. Kivált azon időbe a mikor még a Tisza kiöntőt, a Heljséggel együtt vétetet a viz által körül, ezért úgy neveztetik. — Tisza szög ez egy fél kört formáló tisza kanyarulat, meljnek egy oldalát F. Litke, hátulját Agárd és Leányvár pedig a más oldalát határozzák. Kapus Kert. itten régenten a Tisza kiöntése alkalmával létezett egy 12 öles fa hid, meljnek alatta a Tiszától egy át gázolhatatlan ér öszve volt kötve a Kis várdai Nagy Mocsáros Réttel — minthogy a hidon által menvén egy homok hegyi szoross között lehetet lemenni éppen. — melj egy Kaput képez még a mai napig is, azért neveztetik úgz. — Végre Döghe Községével határos szomszéd helységek ú: m: délről Kis várda mvárossa. — nyúgotrol Puszta Rosálj. — Északról Leányvár és Agárd Zemplén megyébe, meljet a Tisza folyam el hasít. — Keleten F. Litke és Jéke — miútan a többi csekéljebb tárgyak említést nem érdemelnek. — Kelt Döghén Apríll 25. 864. Szűcsi Ferencz h Jegyző által Helynevek Eperjeske községéből Eperjeske községe fekszik a tiszáninneni kerületben, Szabóles megye éjszaki részében a Kvárdai Szóiga birói járásban, határja a tisza folyóra dűl, közel azon helyhez, hol Szabóles, Ung és Beregh megyék egymást határozzák — Mogyorós Eperjeske, SzMárton Zsúrk és Záhony helységekkel együtt minthogy a Tisza határokkal félkörbe keriti. 2-ik pontra e község országszerte tsak is ez eredeti nevéről ismertetik. 3-ik pontra: Régibb időben a hagyomány szerint e község tsak tanya volt ezelőtt, mintegy három századdal alakúit falú, s azon tanyán cselédek laktak, népesedését álitolag a tanyán lakó pásztorok közt volt egy juhászttol nyerte, kit Halásznak neveztek, s amennyiben ez állandóan megmaradt lakó helyén, a községben jelenleg m. e. 15 Halász nevű család