A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában községnek 10772. Catastr. hold területe termékeny föld, különösen a' búza, repcze, 's tengeri termesztetik. Pusztái Bashalom, Lökös, Zoltán és Hangács nevet viselnek. Bashalom valószínűleg régi török táborozáskor valamely basának rajta való sátorától vette nevét, mostan Kállay Gusztáv urnák csinos mezei lakja diszlik rajta, körülvéve majorsági épületekkel Hangács gazdatiszti lakkal, Lökös gazdasági épületekkel, Zoltán egy juhász lakkal dicsekszik — ez utóbbi nevezetét régibb tulajdonosától nyerte. Eszlár határában nevezetes volt mintegy 800 hold területen volt bastava, melyet 1856ba Kállay Gusztáv, Kállay István, grf Bethlen Sándor, Vesselényi Ferencz báró és Ónodi Pál földbirtokosok, Eszlár alatt folyó Tiszába lecsapoltattak. Van Eszlárnak 77. hold területen igen kedvelt bortermő 3. szöllőskertje, u. m. Lenáztató, Husvéthalom és külső kert. — van továbbá túl a' Tiszán 529. hold kiterjedésű tölgyes erdeje, mely a' fent nevezett föld birtokosok tulajdona, 's leginkább tüzelésre használtatik. Ezen községet, a' tisza gyakori kiöntésétől egy félhold alakú 2000, öl hosszú földgát védi. Jegyezte: Kürthy Menyhér h. jegyző Hely nevek Tisza Lök mező városból Szabóles megyéből 1. Tisza Lök mező város esik Szabóles megye Dadái járásában, az ausztriai rendszer alatt Észak Biharmegye Doroghi járásában kebeleztetett. 2. T: Lök mező városnak csak egy nevel él, 's e bir t. i. T. Lök országszerte elterjedéssel. 3. T: Lök mező városnak sohasem volt másneve, csak hogy régebben más képpen Leöknek íratott. 4. A község vagy város mikor említtetik leg korábban? erről biztos tudomány nincsen. 5. Hogy honnan népesíttetett? hagyomány után csak annyit tudunk hogy a határhoz tartozó ugy nevezett Lökös nevű föld vagy porta mellett volt igy Leök község mely IV-k Béla idelyében a Mongolok által elpusztítatván lakosai a mostani T. Lök városban telepedtek meg. 6. A város neve kétség kívül fentebb is írt Lökös pusztától vette nevezetét, mely puszta hajdan Leökös nevű uri család tulajdona volt, Tisza elő neve a melette folyó Tiszától. 7. A Város határában elö forduló topograhiai nevek következők: Rázomi puszta, ennek egy része a Tisza folyam mentében rázomifűz névvel, mely a tísza áradása által gyakran elborított kaszálló 's sok fűz fákkal rakva. E pusztván vagy az ugy nevezett Tóparti düllő, szép egyenlő fekvésű jó szántó főid a rázomi fűz tavára, mengyen egy része a) ennek szomszédságában esik az ugy nevezett „Gyémánthalom düllo" a benne fekvő gyémánt halomról — ugyan e pusztában Vigyorgó düllő a hajdan itt állott Vigyorgó nevezetű árendáról, mely abban mért jó hatású italok miatt azért neveztetett vigyorgónak. Végre e pusztához tartozik még a vágott halom düllö, mely a rázomi és Löki határ árka által közép tályán vágott halomról vette nevezetét. Kornyi düllö a kornyi halomról neveztetve, mellyen mint mondják hajdan sok béresek 's kocsisok meg éheztek 's kornyadoztak 's innét vette nevezetét. Ugyan e düllöben esik még az ugy nevezett két ökör halom egymáshoz közel álló magas part, továbbá az arczul vágott halom, vásár halomról hol hajdan vásárok tartatni szoktak, ebben a düllöben esik az ugy nevezett vas völgy, mely halmoktól vas hátainak neveztetnek keríttetik, és az ugy nevezett Szöllö halom lapossá', a mellette levő Szöllö halom nevű partról. Kutya ugró vagy szöllö halom nevű düllö, mely a városhoz közel egy kutya ugrásnyira esik, ezért vette kutya ugró nevét, szöllö halom nevezetét pedig a benne eső szöllöhalomról, melyen hajdan szöllös kert volt. Szömör akol düllö, a benne sö ugy nevezett kis és nagy szömör akol laposról, mely lapályos vizenyős kaszálló föld, partja kései nagy szömör akol hátnak neveztetik, helyben nem hagyható hogy némeleg Tóth és Német származású városi jegyzők ez eredeti nevet „Szemerére", holott ennek öse és nép közt máig is ösmert neve szömör akol. Aracs düllö a szomszédságában fekvő kis és nagy aracs nevű legelőre használt lapályos földtől. Kis és Nagy telekes legelő föld közel a tísza folyamhoz a fűzi lapos szélen mely lapos hajdan fűz fákkal volt borítva. Ugyan ittvan az úgynevezett Bodzás telek is sok föld bodzát termő emelkedett 's legelésre használandó föld. Sós tó egy víz állásos, sós ízü vízéről nevezett lapos közel van éhez az ugy nevezett Epreskert nevű mostan temetőül használt, az ott hajdan nagy mennyiségben tenyésző eper fákról, ennek szomszédságában a Kakaska halom szinte legelésre használt nagy part, Balatontó víz állásos hely mely hosszan nyúlik. Szilajzug kaszálló hajdan híres legelő föld hol szilaj lovak és üszők nevekedtek, ótt nyúlik el közel az ugy nevezett Ménes árok régi árkolás, melly nevezetét hagyomány szerént onnan vette: hogy az ugy nevezett Kírályteleki pusztákról hajdan a király ménese ez árok mentében járt le inni a tísza vízére. Kiss és Nagy tó lapos víz állásos hely az ugy nevezett fenyeri réten a tísza mentében, e réten esik kis és nagy tölgy fás kaszálló föld, hajdan itt sok tölgy fák tenyésztek most azonban egészen puszta sivatag. Szomszédságában esik a Lökös nevű fentebb már emiitett puszta hajdan Lökös nevű család birtoka volt 's attól vette nevezetét régen Leökösnek íratott, ugyan e pusztához tartozik az ugynevzeett 257