A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos András rétje valami András nevű tulaj-donostól véve régen nevezetét. Bika rét sürü nádas gazos hely, melyen hajdan valmi szilaj bikát fogtak meg — Czíberes halom mellette posványos lapály terül el. Köves telek szántó föld rajta sok épületi romok kövek 's csontvázak találtatnak. Kiss és Nagy vajas domb igen legelök termő föld. Kosár domb magassas halom hol régen a juhászok nyájaikkal kosarakban vagy karámok-ban tanyáztak. Kállai halom Kállai nevű tulajdonosától. Hegyes határ 2ÍL Eszlárí szomszéd határ mellett magas fekvésű szántó föld. Ifás szék víz állásos székes hely. Kiss és Nagy les két part honnan hagyomány szerént ellenséget Béla idelyében az örök e halmokról vigyázták vagy lestek. Kép halom szép kilátást adó magas domb. — Kiss és Nagy botos egymáshoz közel álló magas halom hova hajdan verekedés végett az egymásra haragudó lakosok nagy botokkal verekedés végett kijártak. Kis és Nagy Gyomám halom — Hegedű hát hegedű alakú emelkedett hely. Körtvély szék széles vizű lapos és részben kaszálló termő föld, hol hajdan sok vad körtvély fák tenyésztek. — Dürgö part emelkedett halmos szántó föld közel fekszik hozzá az ugy nevezett könyörgő hát melyre hagyomány szerént a nép könyörögni járt ki, hogy a határt pusztító sáskákat Isten távolítsa el terményeikről. Sas fészkes mostan szép szántó, hajdan erdős ligetes föld, hol igen sok sasok tanyáztak s fészkeltek. Megy ágó düllö az itt régen tenyésző vad megy fákról — Hármas kut döllö az itt ásott négy és három vederrel ellátott méjkutról — Cserkesz düllö, Ménes látó halom magas part, honnan csikósok lovaikat beláthatták. — Hegyes hát düllö a benne esö hegyes fekvésű partokról. Partos rét düllö egész sok part fekszik benne melyen az ut keresztül megy. Hajnalosi tanya a várostól keletre esik, ugyan itt a Koplaló nevű tanya, hol a cselédek hallomás szerént sokat éheztek 's koplaltak, Patai tanya Bájí Patay Jósef ur tagjai. Miklós müve tanya Bró Vay Miklós birtokán melyet nevezett tulajdonos úr építtetett, ó és újkerti szöllö amaz régen, emez ujában épített szöllős kert. T. Lök Apr 28 864 Borbély Sámuel mp. Jegyző Pecsét [Körirata: T LÖK VÁROS PETSÉTE] Túra Községnek Helynevei Melly fekszik Tekintettes Szabólch Megyében a Dadái Járás fő Szolgabírói területién, és amelík Bogdány Város, Sényő, Pazony és Kemetse Szomszéd Községekkel határos és mellyben több vallásbeli R 258 Katholikús, G Katholikús, Református, és Izraelita népesség lakja ugyan — demínd magyar nyelven beszélnek. — 2-or A Községnek csak a régi Túra neve áll, melly szinte azon névrúl ország szerte ismertetés. 3-or A Községnek soha más neve vagy elnevezése nem volt — mint amostani hellyneve. 4-er Községünk leg inkább 1800-ad századtól fogva emelkedett. 5-őr Községünk leg inkább a kőrűlette lévő Szomszéd Községekből és ezen Tttes Zabólch Megyénkből népesítetett fel. 6-ór Községünk határán ellő fordulnak következő ísmerettes jelvényei — nevezetesen a Szántó földek düllői ugy mint Lókos düllö, Égett hegy, Kállay Rétt, hoszú rett, Poros hegy, Gégény dülló, Csárda, Csappá, Telek dúlló. Mellynek ezen kívül erdeje ugyan nints, hanem van két kiszikatt álló nagy vize, úgy mint az Úsztattó és a Remette — melly nagyobb vizenyős időkben a lakosságott bóven tartja halall. 7-er van még ezen kívül kétt nagy Szőllős kertje, mellynek nevei Poros hegy és Radvánszk', melly bövebbb üdókben igen számos, és finom Meggyett és meg lehettős kerti borokatt adnak. Melly szerént tehátt, hogy itt kitett jelvényeken kívül sémi más nevezetesebb, essemények ellő nem fordulnak, sem nem találtatnak hivatalosan igazoljuk. Túrán 12-ik Május 1864. Kiaadta Papp Dome msk jegyző Nagy Péter bíró PECSÉT [A pecsét körirata: TÚRA HELYSÉG PETSÉTJE] Hely nevek. Vas Megyer községből Zabolch Megyéből. 1-ső Kérdésre Zabolch Megyének Dadái Járásába, — melynek székhelye Nyíregyháza varosa. — 2-ör A Községnek semmi más neve mint Vas megyer nints, 's tudomás szerent nem is volt. — mely falut Zabolch és Tosu Vezérek itt meg telepedésekor, magok birtokuk közt hű és hir neves segédjöknek Vasnak mintegy 16 faluval érdemeér mutatván ki, ezen ki tétellel Vas ezzel meg éri. Vasnak adtak osztály részül, — mely tsalad utódi fi ágon most is élnek, — Vas Megyerböl részt most is birnak — 3-er Köz tudomás szerént, a' magyarok itt meg telepedése óta mindig ezen nevet birta 's birja a Község