A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos nevezetes Szétsényi Töltés mellnyek alapját halhatatlan emlékű Szétsényink vetette meg, — az ugy nevezett Karika töltés melly mint egy 10000 holdnyi terűletet óv meg a Tisza ki áradásaitól, a Lutcz—Kenézi töltés mely a Takta köz vidékét védi a Tisza Áradásaitól. — Csörszárka Csörsz föld várával hajdan históriai nevezetességű lehetetett mai napig Sánczai nagyon láthatók, sött a mélyedések századokon keresztül is képesek lesznek az idő viszontagságaival daczolni. — Morotva, Szeles, Dancsér, Murvai fok a Tisza jobb partján Zemplén megye felé, de azért a Tisza a Dobi határba van tisza szabályozás előtt, tsaknem haszonvehetetlen — most már kaszáló s legelő képen használtatik. — Bárányszeg, Péterke, Dévéres, Juhos, Zekeres, Horgoló, Sűlyedés, Nagy és kis telek, Fövenyes, Inner, Kotsordoshűt, Varjányos, Fárnok, Bogárzó, Csűlő, Poklos, Máté, Erge, Kerektó, Mély, Gincsellér, Ebbtóhát, Paptóhát, Ludas, Dodóné fenek, Gudits, Kis és Nagy gyápló, Kónyaér, Előrét, Urrét, Gógér, Kapsalapos, Középér, Királyér, Farkashát, Csikóhát, Borzékhát, Kortshát, Ree és Csikor, ezen elnevezési helyek a Tiszának bal partján a Szabályozás előtt csak nem haszonvehetetlen részei a határnak 's most azonban legdúsabb kaszállók 's legelőket képezik. Urkom, Szedény, Soószék, Kisandraszék, Akasztóhalom, Kétökőrhallom, Péterhát, Bokrokközze, Rútoz, Lyukas halom, Lapos halom — ezen nevű területek T. Dob városának fő Gabonás és Búzás termő földjei. Gárdon erdő, Tölgyerdő, Szentekerdeje itt hajdan a 4-ik pont alatt már érintve volt a Törökök által kiűzött T. Dobi Reformált valláson lévő lakosok isteni tisztelettett tartottak, honnan elnevezési helyét maiglan megtartotta, — Nagy és Kissózó, Hosszú erdő, Zátony — ezek valaha rengeteg Tölgyes erdők voltak, most már nagy egy része csak füzes Erdőből áll. — Tisza Dob város határán létezik még a Borzékháti, Kortsháti, Reei, Bárányszegi, Kata halmi tanyák, ez utóbbi Gróf Andrásy Gyula Ur ő Méltósága neje Született Kendeffy Katinka Grófnő kereszt nevéről neveztettik. — Tisza Dob város határát krönyezi a Dadái, — Kenézi, — Harkályi, — Tisza Luczi, — Kesznétemi, — Szederkényi, — Polgári, Bűd 's Szent Mihály községek határai. — Ezen adatok, mellyekel T. Dob város helyi neveire vonatkozólag szolgálhatunk. Kelt T: Dob Április 28-án 1864. Marschalko János mk. Jegyző Tóth László fö biro Porkoláb György tőrvén biró Szilágyi Mihály hites Porkoláb Josef hites Pecsét [A pecsét körirata: TI DOBI PECSÉT] 256 Szabóles megye Dadái Szolgabirói járás Kebelébe tartozó T. Ladány Község eredetének és jelenlegi állapotának leírása. A mit a szájról szájra jött hagyományokból Kipuhatolható lévén, a Községet mellyet jelenleg T. Ladány név alatt ország szerte esmérünk hajdan Tiszai halászok ülték meg; mint még akkor a már most úgynevezett Hólt Tisza, melly jelenleg is a falu alatt nyúlik el élő Tisza vélt, s azon helyet mellyet meg telepítettek először Tisza Falunak neveztek el, fő foglalatosságok a halászat volt; Később pedig a leg öregebb halászról Ki Ladányi Péter volt, neveztetett Tisza Ladánynak melly nevet e mai napig ország szerte esmérünk, telepíttetett pedig a pusztító tatár járás után, de hogy honnan és Ki által nem tudatik. A Község határán élő forduló nevezetesebb el nevezések Következők: Tyúkos halom, Égető halom, Kosárdomb, Nagy és Kis Dicse hát, Arany kert, Vecskes, Csóka tó, Homok, Keserű düllők, a rétekben pedig Súlymos, Dicse Köz, Bika rét, Tódi, Ontova, Otthálsz ér, Virágos melly elnevezések hogy honnan veszik eredetűket nem tudatik továbbá a Karakó nevű legelő, mellnyek közepén a Karadoly nevű mocsáros tó fekszik a Tisza árja által évenként gyakran elboríttatik; — a határ keleti oldalán foly az Élő Tisza, — több nevezetesebb helyek Ki nyomozhatok nem lévén, a fent le irt elnevezések máig is a nép ajkán ugyan azon módon neveztetnek. Melly leírásunk mellett tisztelettel maradtunk T. Ladányon Május 16. 1864 Bényei Bálint bíró Lakatos József Jegyző [Tiszaeszlár] Tisza Eszlár, Szabolcs megyének dadái járásában lévő községe; 3 különböző nevezetre van osztva, u. m. Eszlár, a régi falú — ezen kivül egy uccát tevő Tótfalú, nevezetét kapta néhány odatelepedett tot cselédtől, és az ófalutól délfelé mégtávolabb eső Uj falú — ez utolsó uj telepitvény 1858-tól hová több belfalusiak, a tisza kiöntése által házaik többször lerontatván, mint magosabban fekvő helyre költöztek, 's mostanáig 117. lakházat építettek, — e' helységnek országos nevezete Tisza Eszlár. Elneveztetése eredetét nem tudhatni, a' református Egyház Anyakönyve 1664be vette kezdetét, de sem abból, sem a' községi levéltárból régibb adatokra nem akadhatni. Ezen