A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában be két kút volt, mi most is látható köröl a' váron a' tisza vize folya és Erdőség vette köröl, nyúgoti oldalán most is a' hólt tisza (morotva:) van, nap keleti oldala annyira el iszapolódott hogy most már kerül hasznájják 's oldalát gyümölcsöstül, — Van a' határba egy kisfalud nevű puszta minek magaslatain sok kö és tégla látható, mi régi monda szerint ör tornyúl használtatott, minek tetejéről Tokáig lehetett látni 's az egész hegy ajját be láthatni volt — A' tisza partjából a' szakadások után egész urnák vétettek ki — még jelenbe is találtatnak újnyi vastagságú fekete cserép edénybe. A' községnek népességét vesszük figyelembe mintegy 600. lélekből ál. Két harmad részt Református magyar, egyharmada R kath és GKath: vallásúak, ez utóbbiak jött ment be vándorlott tóth fajok, Izraeliták is vannak mintegy 30. lélek számból állók, egyedüli gazdálkodás és földmüvelés itt az első teend, határa ovális keregded formába m:e 3000 hold ki terjedésű jó és termékeny föld alkalmatos esztendőben termesztenek gabonát Leg többet, búzát, árpát, Zabot, tengerit, Krompért pedig nagy mennyiségben — szénát termő rétbe nagyon gyéren ál ez itt leg nagyobb hátrány a' marha tartásra, kivált a' tagositás be hozatalától fogva — dinnye e Község határán országszerte hires terem, kivált ez előtti időkben mig gyepbe vetegették — A Község éppen a' tisza parton fekszik, mint egy tíz—tizenöt öl magosságú partja van a' tiszának, mi igen szakadozik, a' tisza folyam áradása alkalmával minden évbe egy öl szélességét szakad A községtől a' vár oldalától nyúgottnak menve a' Timári határnak m:e 180. hóid ki terjedésű egy velges szénát termő alsó és felső réti nevű kaszáló van, a' tisza parton cserjés erdő és füzes látható, onnat a' Timári határ mellett ismét fel menő úton a' fent helyre, tiz tizen két öl magasságra az úgy nevezett Kis falúdi pusztára (:praediúm:) mindenütt a' Timári határ szélen, be fele sáros fenek, pénzes fold garai Erdői föld, hol Dobozij ferentz Ür tagosított tanyája van jelenbe, hozzá közel a Múdrány András Úr tagosított tanyája Nagy szöllö hegy part mellett, hol hajdanába bizonyosan szöllö termő hegy volt — nem messze innét Múdrány János Úr tanyája Kis szöllö hegyi part mellett menve innét ki fele az úgy nevezet nádas földön következik Ragályi Gedeon úr tagosított tanyája úgy nevezett koplaló parton — ezen túl a' timári határnak ki nyúlva Rakomazi lakosok Kék ferentz és Serflek János Múdrány családtól örökített tanyája puszta szél nevezet alatt — Innét a Balsai határnak be fele jőve egész a' tiszáig Retzkó András és Szemere Ödön ur tagosított földjei tanya építés nélkül — Nyúlás, Búlyi úti dombok emiétetnek, Bajójás dombhoz vezetve — következik Csűr hát és Mancsa réti partok a Balsai határ mellett levő Jántó hegyi partdX tsak nem egy lántz vonalba — El hagyva ezeket le a' tiszáig a' fetske part, leg kevesebb is 15. öl homok partja van itt a' tiszának egész a' falúba indulva lent van egy Halász nevű Kis erdő nagy tölgy fákkal és kaszáló réttel m:e 120. hóid terület, Ide fel a szántó földek a' tisza parton Beszkéd és Vontató nagy partokkal, mely partok a' tisza folyam áradása alkalmával roppant fogynak a szakadozás által — nem messze innét ejtösen le fele lapájos hely Kenyézlö fele vezető ország úti által Járás van hidason, innét menő Ország út a Pataki réten S. pataknak, úy hely város fele vezet a' hegy ajjára — Több elö fordulható érdekes tárgyat fel hozni nem birúnk, mint az itt % után csatolt Lelkészi anya könyvi ki vonatot — Kelt Szabóltson Május 10-én 864 Serke Sámuel msk jegyző úgy is mint név alá író fő biró Kováts János hites — Csegei János msk pecsét Ki vonat a helvét hitvallású szabóltsi egy ház régibb anya könyvből az el pusztult Timári reformált egyház által, a szabolcsi egy háznak gondviselés véget át adott, Úr asztali készletekről. Lap. 312:313. Anno 1758 die 20-a novembris Curator Tekintetes tőrös Ferens uramtól az Ekklézsi számot vévén a templomra és a parochialis házra tett expensa exurgalt ad flór hun. Et den 12. amint az a Debreczeni venerabilis Tractus Archívumába be tétetett szám vételnek serjesséből világosan meg tettzik. Ezeken kívül a már pusztaságra jutott, és az oroszoktól s Sváboktól ottcupaltatott gyászos Timári Ekklésiának vagyon a szabolcsi Ekklésiában az úr asztalához tartozó holmi accidentiak: úgymint egy vastag massájú kristály pohár, egy Veres fejtővel varrott abrosz, és egy fejér keszkenő. Ha a Sionnak romlásán szánakozó szent isten meg ezen foenixet, a maga romladozásának hamvából fel támasztaná, köteles a Szabolcsi ekklésia ezeket a meg nevezett accídentiakat a timári ekklésiának minden kérés nélkül resignalni NB. egy singes kendő Lap 340 és egy kis cseh porczellán, vagy úgy nevezett új keresztyény kancsó, mellynek ólom fedelén ezen Német szavak olvasódnak. „Gom Himmels Thron, Komt Gottes Sohn. 251