A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Hogy a fent olvasható kivonat szorul szóra betűről betűre így találtatnak a fent nevezett egyház anya könyvében hitelesen bizonyítom. Kelt Szabolcson május 9-n 1864. Horvát Márton nrld ref Lelkész. — Helynevek Szent Mihály Köségből Szabolts megyéből Szt. Mihály történetére vonatkozólag legkisebb adattal sem birunk, mivel nyomósán a' vagy hozzá vetőleg ki számítani lehetne honnét eredt Szt. Mihály, melyik esztendőben történt községgé alakulása. Vanugyan egy mese azöregebbekajkairól, melly ha hitelt érdemel, ezt meséli: Szt Mihálynak és szomszéd Tisza Bűdnek — mellyet Szt Mihálytól csak egy szekér út választ el — nyúgoti oldalán nyúlik el egy tó melly jelenbe kivan száradva — Halászatot kedvellő két egyén telepedett meg e' helyen az egyik rét a Szt Mihályi másik Budi réten szomszédságában egymásnak. Szt Mihályi réten telepedett meg egy Mihók nevű igen szenteskedő s kegyes életet élő egyén honnét Szt Mihálynak — Budi réten levő Bőtősnek honnét minthogy az mind a' mellett hogy bőtös volt botolni nem szeretett Büdösnek Bűdnek neveztetett el innét e két egyén adja nevét egyiknek úgy mint másiknak. Szent Mihálynak ezen neve volt ez előtt is de csak a' helybeli elterjedéssel mert ország szerte ösmeretes neve 1861-ik év April l-e ólta Bűd Szt Mihály. Mély hallgatás uralkodik Szt Mihály történetén egészen 1623 esztendeig. 1623-ik évről Jun 23-ról Naményi Lonjai Zsigmond Kraszna megye fő ispánjának van egy petsétes okirata saját neve alá Írásával, mellyben az akkori időbeli török Hadjáratok miatt elpusztult Szt Mihály falujában mint a' melly már az előtt is létezett. Vajda Gergely Deák több társával letelepedhetést kért, mellyet nevezett fő Ispány rétére azon feltételek alatt megadván, mellyel a benne lakó néhány jobbágyokat köteleztek. 1709-ik évben Rákóczi Ferencz fejedelemtől van egy patens saját neve alá írásával 's fejedelmi petséttel ellátva mellyben az akkori háborgós idő járásban Szt Mihályt városnak felemlítve ennek hajdú lakosait táborba szállani hivja fel. Ennyi a köség nevéről — legkorábbani említéséről honnan történt népesítéséről. Szt Mihály Község határában elő forduló helynevek következők: Csíkórós fertő — a Köség kaszállója mikor a víz 252 árjanem járja. Izsóné lapossá szántóföldek közt eső kaszálló Kenderszeghátzúgja — közlegelőnek egy része Nyaraló szék — uradalmi kaszálló Kashalmi lapos Görög lapos Kígyós ér — katskaringós fekvésű urad. kaszálló Kutyás lapos uradalmi kaszálló Göbölyös szél — gazdák földje közt haszonvehetetlen. Kozák lapos száraz időbe kaszálló Hosszú szék uradalmi kaszálló Múrzsi Szemok Kis és Nagy Ménes kut Kis és nagy Mézes máj Fehérszék lapos Kapus Város telke Kis és nagy bűts völgye Aracs Kereszt fal uradalmi szántó főid Kis és nagy bodzás egyesek szántóföldje Közép les Gárí hát Ménes látó Görbe dűlő Elő hát uradalmi szántóföld Forgáts hát Kis és nagy széles " Kis bíró Notarus Hosszú hát Hegyes hát Csikós hát Róka jukas hát Ludas hát Biraj hát Ríkáts hát Bete hát Szamár hát Kis és nagy Groß uradalmi szántófőid Csiremonyas uradalmi kaszálló Vesszős fenek Lencsés ér Csíkos ere Balázs ere Vigvár uradalmi szántófőid Tót tamás nádas volt ezelőtt Batári sziget Kashalma uradalmi tanya Függősi