A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában bogát foka, hosszú bogát, kerekbogát, — és alsó réti dűlő, — felegörbetó, — homoki víz állás, varga halom, Ferenczi Fenek, Csőszhalma, Nagy homok domb, — Zsomodi halom, Ásott halom, búsnyák dombja, Csűsz egyház dombja, és Kotró domb. — Polgár mező városának nevezetes útszai: Kis folyó utsza, derék utsza, — ország út, — Peczeköz, — torma utsza, kis aláfolyó utsza, — nagyfolyó utsza, Szélles utsza, — Nyirhó utsza, Temető tér, — Új városi ország, Böszörményi ország út, nánási ország út, Mískolczi ország út, és Szentmihályi ország út. — Apolgári határban, több nevezetes puszták léteznek, melly minden pusztának külön topographiai neve van; jelesül; Tikos puszta, éhez tartozik: Inaló, és tetű vám hoki kaszálló, tetű vár lapossá, és a' város volt Kaszállója, a' város volt kaszálló lapossá; — emellett feszi Szil háti Kaszálló, Tekerés ere, Menyhárt lapossá, ásvány lapossá, Kánya és láncz fok, Állom Zúg, bátor Zúg lapossá, kis és nagy hóros, bába sarja ere, bába sarjába, bába sár köze; kengyel fióki Út, Szent Mihály út, Dadái Út, és Kotrói Út. — Kengyel fiók, fii kengyel ér, kengyel ér fenek, Körös tó, Demeter tó, Kaszibai legelő, horti gyep, horti Zúg, Sásas fenek, Kotró, Király dombi gyep, Borotzkási kaszáló, és legelő, Keszeges, Sárkány heverés, Kalmár, Pál fenek, mély fenek, balázs fenek, és bogárzó. — Kaprosi puszta, mellyhez tartoznak, jelesül; Kapros környéke, keszegesi gyep, Nagy istók Szállás, és Szakái fenek. — Hármosi puszta, melyhez tartoznak; úgymint; bágy oldali kaszálló, bágy oldali legelő, Liptsei hát környéke, Liptsei hát, — polgári bágy, bágy nádas, bágy tisztássa, és bágyi mocsár, és Debreczeni Út. Folyási puszta, melly alá esik; jelesül; Margitai bágy, Egyházi fok, Tarkanyi tanyahely, Egyház Mátyús, és bödön fenekek szélei; bödöni nádas, bödöni motsár, keretse környéke, keretse, keretsei mocsár, nagy keretse környéke, Szihalmi tanya környéke, Szihalmi tanyahely, — Nagy iványi tanya hely, bágyi kaszálló, bágy környéke, Lippai hát, dézsán, és hattyás fenek szélei, dézsán lapossá, Rókajukás hát, bagotai tanya hely, hattyás sziget, hollósok, Máté foka, Hattyás hollós fok közti, — hattyás fok, hollós, fél hortobágy, Böszörményi Út, körbe fok. — Egyeki tanya hely, Csurgó fok, Nagy iványi tanyahely, Kurvaháti tanyahely, Szandali fok, Csapó fenek. Szent Margitai puszta, az alá külön tartoznak, Koponya czimü csárda — Petenye, hegyes hát, Cserepes, Szindi lapos, hármas, és kettős halom, Dínyés fenek, dinyés ér, dínyés, és petenye közt, petenye kőzi, petenye foka, petenye lapos, kis laponyagí, kis laponyag lapossá; Árok tői tanyahely, kis Zsombékos, Kún szög, Menés vágási fok. — Szilágyi, Margitai tó, nagy Szilágyi tanyahely, Nagyszilágy, Menés Vágási lapos, kis Szilágyi keresztér, Igej fok, keszeges tó, Szil fás fenek, kis keszeges, kis tuka tó, riken körő hát, Király, Nagy tuka tó, gyűrű foka, Szőke fenek, rete szög, dafko fenek, verebes fok, görög szög, Lapos tó, — folyási puszta; ehhez tartozik: Deli ház, deli dobogó hát, Zsombékos fenek, Sima hát, Farkas ér, alsó kígyósi gyep, folyási mocsár, felső kígyósi gyep, alsó dűlői gyep, kereszt ér, Szék ér kőzi gyep, Szilmeglapossa, Szilmeg háttya, — kígyós Zúg, Tinóhát, Malom ráta, Kereszt ér lapossá, alsó rét, — Passa, passa laposa, és tisza töltési té a' folyástól Koponya-csárda felé B. új városi Út vezet. Polgár városának, és a' területen létező puszták a' következő határokk és illetőleg községekkel határos: polgár határa Tisza Tarjám, Tisza kürt Tisza oszlár, Tisza Palkunya községekkel, és Kisfalud pusztával. Pusztával a' tikosi puszta határos, Szederkény, Tisza Dob, Tisza Dada, Tisza Bűd és Szentmihályi községekkel és Tedej pusztával. — Homoki puszta egyedül, csak a Hajdú Nánási határral határos. A' Hármosi puszta, csupán csak Hajdú Böszörménnyel határos. A' szentmargítai púsztapedig: H. Böszörménnyel B. Új várossal, Csegével, Ároktövei, Tisza keszivel, és Tisza Tarjányal határos. A Polgári határ merő szikes; A' Lapossai Zsombékosok; a' legelője, és kaszálója, ami van, az igen hasznos; — ennélfogva a marha dög, — ha csak nem országos pusztitó járvány, — igen ritkán történik, — és ami esik is, az egyedül a következő években, a' kövér legelőtől a' vérben esik el. — A gabona, árpa, Zab és kukoricza csak a' közép szerű években terem meg; mert a' sok esőzésekben, a' szikes főid, a' vizet benem veszi, és a' vetés kíázik; — Ellenben a' száraz években, a' szikes főidben a' vetés kisülni szokott, — mint az 1863 évben, mind a' terméssel, kaszálóval, és legelővel is történt. — A népe nagyon szegény, és napszámból él, és ha a' napszámot nem kapja, akkor az éhhalálnak ki van téve. Kelt polgáron mint felyebb. Főbiró: Rehay László Tanátsunk: Sim Kováts Pál Thúry György jegyző által. Helynevek Pthrügy községből, Szabóles Megyéből. A' nyomtatott utasitás 1-ső pontjára. Szabóles Megye Dadái járás II. A' megye székhelye Nagy — Kalló, a' járás székhelye Nyíregyháza, a' szakaszé pedig Rakamaz. A' Község a' megyei felosztáson kívül mint táj elnevezéshez, egyszersmind az úgy nevezett Takta - közhöz is tartozik, melly onnat ered, miszerint hihető a' tiszának egy régi ága Takta név alatt Tisza Ladány mellett kiszakadván Ladány Tardos Csobaj, Báj Pthrügy és Kenéz községek éjszak és nyugati határ oldalait körül keriti, és Tisza Lucznál szakad ismét a' Tiszába. Most ugyan már nem foly, mi után Ladány mellett elvan választva töltéssel a' 247