A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Tiszától, de víz van benne többnyire, de azok is, ha feleslegesek, és kitöréssel fenyegetnének T. Lútznál zsilip segítségével a' tiszába lecsapoltatnak. — A' 2-ík pontra. A' község pecsétnyomóján FPTHRÜGY. névalatt, mely előre ragasztott F alkalmasint csak falut jelent és tehát csak Pthrügynek iratik. A' nép nyelvén azonban; de az egész környéken is Tügynek neveztetik, és ez utóbbi elnevezés leg ki terjedtebb magyarok lakván emlékezet óta, azért más nyelveni neve ösmertlen. A' 3-ík pontra. Már a' 2-ik pontban megfej ttetík. A' 4-ík pontra. Az úrbéríség behozatalával 1775-ik évben Az 5-ík pontra. ösmeretlen. A' 6-ík pontra. A név hihető Frigyből ered, mert a' monda szerént valaha Huszitákís lakták, és mostani egyetlen református templomának alapját is azok tették volna le, falai azonban az öregek emlékezete szerint már később épültek, ez azonban bizonytalan, hanem inkább származtatható neve azon vízállásos fenéktől, mely még mai napig is Tűd nevet visel. — A' 7-ik pontra. A' Táj elnevezés Kálmán névtelen írójánál is elő fordul Tokuta kúz név alatt, és természetes, vagy talán mesterkélt fekvésénél fogva vizi vár lehetett, mert a' mint az 1-ső pontban említtetett a' Takta, és Tisza által körűi fogatván egy Szigetet képez ugyan azon első pontban emiitett községek határjaíval együtt. A' vár bástáyi lehettek a' Pthrügyí, és Kenézi határban a' félholdanként egymásra hajló tavak fehér tó vényasszony tava, görbe tó és Erecs, valamint a' peres ere nevű mély ér, mely két utóbbi erek által két kűlőn darab sziget képeztetik, öszve-visza szött-font tavakkal, melyekbe ugyan a' tisza Szabályoztatása ólta csak néha néha akad meg hoszas időre a' víz. — Éjszak felől a' Zombori határban a' Dtktány, Bálvány, Bocs erek, az árvatóvdX együtt, melyek hasonlóul jelentékeny mocsáros apróbb szigetekkel foglalnak körül, és ritkán van víz nélkül. A' dél, és Keleti bástyaját pedig a' Tisza maga képezte, több apróbb kiöntéseivel együtt. Dűllői: Gát megi, Fejő, görgő, kecskés ér, Lápos, Kárászné széki, Kő határ, Kódus rét, Fehér tó köze, Gyolcs rét, pósa elő, Paptava közi, Szakadék, Nagyerdő és Díktány zúg, a' kaszálló, és legelökben Szántó földekben pedig, Fejő tóhát, Kecze tó hát, Süldő tó hát, Kecskés ér hát, Két ökör halom, Hosszú, és Közép düllő, Nagyszék, pokolszék, ördög égető halom, Madarász halom, Szöllőskert tábla, Kakaska fenek, Nagy és Kis sovány por, Vecse halom, Szijj János hatja, Nagy, és Kis Cseger, Kert alja tábla, 248 Bakos ér közi, Orrét, Kiserdő és Tök főid, — valamint a Pénz gödör tábla, Hegyes hát és Borjú szeg. — Nevezetesebb tavai: A' fehér tó 150 hóid kiterjedésű Hamvas tó, Vén aszony tava, Bodóné feneke. Falu tava. Sámson, Ikrága, és avarné tava, valamint még számos düllőikről nevezett apróbb fenekek. Ere, melyek bő esőzés, vagy árvíz idején folynak és közlekedésbe hozzák mind az apróbb mind a' nagyobb tavakat, és mocsárokat: a' Takta, Erets, Diktány, Peres ere, Ferencz ere, Laskod ág, és Fűzed ere. És végre a' község határa őszveér éjszakról a' Tarczalí, Zombori, monoki, és Bekecsí határokkal. Nyugatról a' Szadai és Harkányival. Délről a' Dadaí és Kenézível. keletről pedig a' Bájí val. — Hajdanában a' határ sok szék sót termett, de a' tisza szabályoztatása ólta többnyire elveszett. A' lakosság zöldség termesztéssel szorgalmasan foglalkozik, nevezetes a' Tügyi tormáról. A' gyümölcsészet csupán a' megyre szorítkozik. Kelt Pthrügyön 1864-ík évi Május hó 11-én Halgató pál Fö biró Hornyák Mihály jegyző Helynevek Rakomaz Község Szabólts Megyéből I-ső pontra. Szabólts Megye, Dadái járás Il-ik pontra. A községnek egy neve él — az pedig Rakomaz. III-ik pontra. A Községnak hajdan más elnevezése nem volt IV-ik pontra A Község 1725-től mint rendes Kormányzatú Község említtetik. V-ik pontra A Község Német honból népesíttetett. Vl-ik pontra. Köztudomás szerint a mint a svábok települtek, és építkeztek az itten átemnő utastól egy házat épitő német magyar nyelven megszóllitatott „hogy mit csinálsz Német Sógor"? — mire a működő német hagyomány szerint töretett magyar nyelven azt felelte rakom azt, a miről a Község Rakomaz nevét megtartotta. VII-ik pontra. A Község határában elő forduló topographiai nevek következők 's határ járás ban osztvák: u. m: A) fordulóba: Balázs ér, Csorda delelő, Tök halom, és Cseh halom név alatt, — Balázs ér veszi nevezetét egy Balázs nevű ér alakitajától. — Csorda