A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos 4-er E község leg korábban emlittetik 1615-rül 5-ör Népesült e Magyar hazábul külömbenis 2/3 da Református, 1/3 da G. e. Catholicusok magyar ajkúak — 6-or X' név eredetéről semmit nem tudni valamint értelméről sem, — csak azt míszerént kezdet óta ezen egyedüli neve Pazony. 7-er Község határa dombos és völgyes fekvésű — szántó földei azon szerű legelője Kis mező nevű, — dombos, 's fekvésére nézve völgyes — Kaszállója, úgy nevezett Rét és Gémes egy része viz állás, más része dombos, és bokros. Van ezen határon, egy úgy nevezett Nagy hegy, mely fekszik a' Községiül 2300" távolságra lementi oldaltúl a' Községnek szél által Könnyen hordható bocz homok — Erdeje — Nagy Erdő, és Kis erdő mellyet Horváth Mária, és az Elek Családok birnak — Szántó földei homokosok — hegy völgy. Szöllöje három elkülönitett részben Nevei Tőrös, Nyulas, és Bárczi — Árok mi emlitést érdemel e' Községtől 300 öl távolságra fekvő déli oldalán e' községnek Oros nevű községtül vont Megyei Canalis — mely egyenes vonalban a' Község keleti oldalától 1000 ölnyi távolságra vonatott 's Túra Község határa is keresztül — ezen árkot egyedül Csak a Közbirtokosság tartják fen. Van ezen határon egy úgy nevezett Igriczi nevű kaszálló mely a' Nyíregyházi határt hasitó — úgy nevezett Sós tó fördö mellett. Van e határom Romó — Szimszer, — Sörényes kút — Kesejüs, — Róna — Hármas, — Hosszú — Nagytó, Gémes, és Kismezö dűlök — Van ezen Községtől Nyíregyházára vezető Országos út mentibe egy úgy nevezett Szeles csárda, 's ennek közelébe egy 1280 öl terű Kis telek nevű használhatatlan posvány kelt Pazony május 18-án 1864 Szabómíháj bíró László István parazt [Polgár] Polgár mező Város tágositott területének, — melly Zabolch Megyében a' Dadái Járás ban fekszik, — a' kezei közt létező hiteles okmányok alapján eszközöltetett össze — irása. Május hó 15. kén 1864. évben. Hely nevek. Polgár Városából, Zabolch megyében. 1-ör: Szabolch megye, Dadái Járás; a' Megyének szék helye Nagykálló; — a' Dadái Járás fő szolga birói Hivatalának szék helye Nyíregyháza, a' hová Polgár városa tartozik. Itten semmi más észre vétel nem fordul elő; 2-er: Polgár, a' dicső Mátyás Király uralkodáásakor. Polgári — nak neveztetett, mind az 1613. 246 évi Április hő elsőjéről kelt, a' meg dicsőül királyunk kiváltságos levele, — a' mellyben Polgári, — községet a' Hajdú városok sorába felemelni kegyelmeskedett, — igazolja. Azonban a' Polgár név, ország szerte ismeretes. 3-or: Polgár, Polgári — nak az 1613. évben amint felyebb áll neveztete 4-er: Polgár, mint a' pápai tizednek 1332. és következendő évekről szólló Lajstroma is mutatja, fen állott, — és akebelében Anya Egy ház díszlet. 5-ör: Polgár, az idő viszontagságai következtében végkép el pusztult, mint az 1727. évi, május hó 8. ról kelt, apolgári új lakosok Conventiója igazolja; ily kifejezéssel „az egész polgári határ hozzá tartozandó pusztáival együtt szabadságban lészen, az oda való lakosoknak úgy mint azon által, hogy a' határokra vigyazálnak és neengedjék szomszéd bélieknek kissebbiteni az uraság földjét" polgárra bevándoroltak, és polgáron meg is telepedtek. — A' bevándorolt népek, — amennyiben a' népek közt szóbeli hagyomány iigazolja, — Gömör Megyéből, — mint Makó család, — Madarasról — Megyesi Család: — Andornokról — Pallagi család: — továbbá, — szent Istvánról, Mező kövedről, Szihalomról, és több más helységekről is polgárra bevándoroltak és polgáron megtelepedtek. — 6-or: Polgáron, csupán az egy magyar nyelv divatozik, és amagyar nyellven kivűl semmi más nyelv nem használtatik. 7-er: A' polgári határban elő forduló több topographííai nevek; jelenésül: — Selypes folyó, melly a' Tisza Szabályozásaelőtt a' Tiszába folyt 's a' töltés álltai honnét el záródott, jelenleg pedig a' nagy szárazság következtében ki száradt. — A' Selypes-partja a' köz legelött kéét felé hasitja. — Selypes mellett fekszik a' Város illető Nagypelyhesi Kaszálló, — a' homok hordó helly, és a' Szántó földek; — A' homoki Szántó földeket díszíti Eperjes halom, melynek a' tetején gyönyörű oltványos keert díszlik, melly a' Romai Catholica Egyház tagjába esik, jelenleg annak haszonvevője Főtisztelendő Eperjessy Ferencz esperest és helybeli lelkész úr. — A' Város alatt fekszik, a' Város fűzessé, — és avárosi kerektó. — A' szántó földek közt fekszik a' csokord ere, Papp tava, — Morotva tava; a' Morotva partján a' lakosság kaszálói, — a' Kaszállók közt fekszik a' Szegyes lapossá; — emellett Örötvény kőzi düllő, örötvény kőzi kenderßld, és az örötvény közti közlegelő, mely Székes, és Zsombékos; itt fekszik az örötvényi nádas, kengyel ere, kengyel lapossá, és kengyelközi gyep. — Horti düllő, Fátyol fenek, kis kintses fenek, — Andornak, Nagy Rakottyás, Nagy kintses, Nádas fenek Nagy zsombikos, kis rakottyás, és kis kengyel halomnál fenek, — Itt terjednek szét a' Szántó földek, — azok közt Görbe tó, — bogát halma, — Száraz bogát, kis bogát,