A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában nevezetét innen vette. — „Csányi homok", dombokból álló szántó föld, nevezéséről semmi tudomás. — „Hegyes halom", egy magas homok domb, környezve aljas és változva magasabb fekvésű szántóföldekkel, — alatta fekszik a „Bordás tó" mely a szántó földek között esik, ez előtt nagyobb ár vizek alkalmával ár vizet is kapott, igen vastag át mérőjű és kemény testű nádat termett, úgy hogy a borda csinálásbol élő Gömör megyeiek innét szerzettek be a szükséges nádat, — „Farkas szeg" szántóföldből álló nyelv alakú föld terület be nyúlik a lapályos területbe majd nem a török eréhez. Nevezetét onnan vehette, miként mivelés alkalmával most is, de régebben nagyobb mennyiségű Urna darabok az egész Urnák is találtatnak és találtattak. „Török ér szeg", egy a török és határ ér álal elkeritett kaszálló föld terület. — „Danka" homok magaslatokból álló szántóföld. „Bai homok", Községi legelő Között fekszik mint egy 10 holdnyi magaslat; nevezetét bizonyosan régi Bai Kenyézlő Község birtokosáról vette Ki el halálozás vagy is utód nélkül a Község Kamarára szállott. Kriston Lajos körjegyző Helynevek Keresztút községből, Szabolcs Megyéből. Az adatgyűjtés következő Kérdőpontokra válaszoltatik — ugyan is: 1. Keresztút — vagy máskép Kotaj község tartozik Szabolcs Megyéhez — Dadái járás 3-ik szakasz szolga birói hivatalhoz. — 2. Keresztút község neveztetik Kótajnak — Hat háznak — és Bánom várnak, de ország szerte ismertető neve — Keresztút. 3. A' Községnek hajdani más elnevezése nem lévén, mindenkor (: Keresztút:) nevezés alatt állott. — 4. A' Község leg koraibb emlitése nem tudatik, mivel semmi féle ok iratt nints. 5. A' Község megnépesedése Magyar hon belsejéből eszközöltetett. — 6. Nyomtatott—írott emlékek nem léteznek, de kőztudomásból Keresztút nevét tartya a' Községen Keresztül Keresztbe menő ország útról, — Kótaj pedig hajdan a' nép kevéssége miatt Kóta öszve hivásáról, — Bánom vára pedig a Törők által hagyott földvár romajiról. — 7. Keresztút Községnek fekvése allant hely, 's ennek határos szomszédjai — Nyiregyház sz. K. Város — Pazony — Kemecse — Nagy Halász — Ibrány — Búj községek — és Király teleki puszta vagy Majorság. — Az határban lévő fordulók nevei — Ondóhegy — Kályihegy — Gyilkos tábla — Kis Bajzatt — Nagy Bajzatt — Csonka hegy — Győri hegy — Nagy Bogdány — Gonosz kátyú — Nagy sós tó — Papszigett — Kovátshegy — Nagy nádvágó — Ég halom — Kovászta — Bodóhegy — Rókalyuk hegy — Butyka, ezek kőzött megemlítendő a' Róka lyuk hegy — mely hajdan az Rókák valóságos barlangja — mint ősi vár mutatkozott, most azomban Zichermann Jakabb birtokos úr szorgalma 's ügyes gazdászata által búza termő földé alakítatott. — Továbbá a határban lévő fordulókban találtattnak — nevezetessen Hosszú tó — Pirito — Balotta — Szapuhalom — Járó — Sziget kert — és Nagy Kovászta lapossá, ezen lapos is hajdan az nép által feneketlennek tartatott, 's körülötte majdnem hatos domb nagyságú volt barekaterozva [!], az Vad libák — Ruczáknak 's más egyébb szárnyas repülő Vad Madaraknak ősi Kötői tanya hellyé lévén, most azonban Sicherman Emmanuel birtokos Ur ügyes tapintatu gazdászatával majdnem Angol Kerthez hasonlóvá alakitatott, jelenleg pedig művelés alatt van, 's az legmélyebb része is felszántatott — és használatt alá vétetett. — A' Község határában, úgy az veteményekben — mint borterménykeben közép számítás vehető. — Kelt Keresztút május 18 1864. Visnyey Károly Jegyző Németh Sámuel biró PECSÉT [A pecsét körirata: SIG KERESZTUTT] Hely nevek Kék községből. 1-ső pontra Kék községe fekszik Szabóles megye Dadái járásának Nyíregyházi szakaszában. — A vidék melyen fekszik rét oldalnak neveztetik, azon több mint 500,000 holdnyi mocsártól, vagy rétségtől, melyet a tisza áradásai okozának, részben környezve, de amely a tiszaszabályozás által már leg nagyobb részben ki száraztatott. 2-ik pontra A községnek ezen egy elnevezése, t. i. Kék él jelenben is, s van elterjedve, minthogy a környékét tiszta magyarság lakja, idegen nyelvű elnevezéssel nem bir. 3.Más elnevezését a községnek nem ismerünk, a név másképen írásáról annyit tudunk hogy az oda előre két é-vel Íratott így Kéék. — 4.A legrégibb okmány, melyben Kéék község 239