A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos neve említtetik egy a Leleszi országos levéltárban létező a Bezdédi család részére szerkesztett Heneí család határ járási ok levél 1422-ik évből. 5.Első benépesedése honnan történt nem tudható, mert a 17-ik században a lakosok kevés kivétellel pestisben elhalván, a meg maradottak szinte máshová elköltözködtek. — Második benépesedése részint a környék béli, részint a szomszéd Zemplén, Ung, és Beregh megyékből tőrtént. 6.A község kék nevének eredetéről adatok hijánya miatt bizonyost tudni nem lehet; — azonban a szomszéd bogdányí és demecserí hátárokban szinte máig is létező Kéklő lapossá, Kéklőhegy, Kékkas nevű helyekből következtetni lehet; — a hely nevezet talán onnan eredhetett, hogy e vidék a régibb időkben általában rengeteg ös erdőség által boríttatván, a szomszéd dombosabb nyíri vidékről kéklő színben tükröződött, — mely szint a tisza kiömlései által képződött nagy ki terjedésű álló tavak is előmozdíthattak. 7.,A község határában előforduló helynevek következők: 1.) Répa hegy e nevet a rajta űzött répa termelés magyarázza. — 2. Szolnok utßl; a rajta keresztül szolnoki pusztára vezető útról így nevezve. 3. Borzlyuk, a környéken tanyázott Borzokról nevezve. 4.) Sátoros hegy, vagy sátor alakú idomáról, vagy a régibb időkben történt hadjáratok alkalmával a tetején, mint emelkedett ponton felütött katona őr sátorról igy nevezve. Jegyzet: E vidék rónáin több helyt vágynak egyenes vonalban; hírtelen és meredeken emelkedő halom sorok, némely helyeken pedig csak magánosan állók melyek a rajta történt ásások alkalmával bennök talált sarkantyúk, kengyel vasak, nyereg szerszámhoz tartozó karikák, zabolák, kardok, s más ily hadi szerekből csalhatatlanul lehet következtetni, hogy azon halmok emberi kezek által hányattak, és a had járatokban örtanyákul szolgáltak, melyekről az ellenség had mozdulatait távolról lehetett látni 5. Sátoros lapossá, a nevezett hegy mellett elnyúló laposs. — 6. Kéthegy, két egymás mellett közel álló domb, melyek között az ugy nevezett két hegy útja vezet ki. 7. Varjú kovás, az itt bőven található obsídialokról, melyet a nép fekete színéről varjú kovásnak nevez nyerte hihetőleg e nevet. 8. Lap telek így nevezve először azért, mert sík vagy lapos, másodszor mert hagyomány szerint itt hajdan falu létezett. 9. Pinczegödör, egy kis hírtelen mély forrásos kátyú, mely pincze alakjától nyerhette nevezetét. 10. Nagy ut a Kis várda felöl Tokajba vezető ország ut. 11. Bodzás főid ez a 240 téren termő, sok földi bodzától nevezve. 12.) Espán rétje, 13. Espán rét oldal a nevezett rét mellett elnyúló terület. 14. Pap földje gazzá, hajdan cserjés, gazos főid volt, s a pap itt lévő irtás földjéről nevezetetett így; hogy gazos cserjés hely volt, mutatja a szomszédságában lévő 15. Jakab irtoványa nevű hely, mely az e helyet ki irtott Jakab nevű emberről neveztetett így, 16. Kis és nagy Szilas hegy, a rajta termett szil erdőről. 17. Szilas lapossá a nevezett két hegy között elnyúló vizenyős laposs. 18. Sántílkó hegy, hagyomány szerint Sánta Ilka hegy. 19. Nagy leshely, mely vagy a vadak járását illetőleg volt jó les hely, vagy a faluba bejövő idegenek kikémlelésére, minthogy az espán rét, és Nagy szilas hegy közötti keskeny földön a faluba csak is a nevezett Nagy leshelyen végig lehetett bejutni. 20 Akasztó hegy, ebben talán meg van elnevezésének oka. 20. Kabátos eredetéről semmi hagyomány nincs. 22. Tomsó egy az Espán rét mocsárjában lévő száraz időben fél, vizesben egész sziget — eredetileg talán Dombsó emelkedettebb, dombosabb természetéről így nevezve. 23. Hosszak düleje a benne máig is létező hosszú szántó földektől nevezve. 24. Bogácsi szer a benne ez előtt bőven termett bogács kóróktól; 25. Pepecs első, közép, és kerek, három sziget a mocsárok között, a két első a fekvési helyzettől a harmadik alakjáról nevezve. 26. Pepecs ergeje hosszú tisztás vizi ösvény a nádasok között, melyen a marhát a nevezett szigetekbe be eregették. 27. Babot vizenyős kaszálló a benne bőven termő babóról így nevezve. 28. Tőkés kátyú, talán a régi időkben partjáról bele döledezett s benne elivahodott fáktól, vagy tőkéktől így nevezve. 29. Kacsás Kátyú, a benne tanyázni szokott vad kacsáktól 30. Gulya állás hegy a gulya rajta delelésétől. 31. Nagy csere, ez előtt még 80 évvel terjedelmes cserjés hely volt. 32 Pénz gödör az itten pénzt keresők által hányt gödrökről. 33. Bokros hegy. 34. Bakti kátyú. 35. Fatőves, a benne volt fa törszöktöl így nevezve. 36. Kis kut, egy benne lévő forrásos kuttól. 37. Szalóka mocsáros hely. 38. Német házdomb, e helyen hagyomány szerint valami német ember lakott, 39. Köles hely talán a rajta űzött köles termeléstől nyerte e nevet. 40. Tehenes hegy. 41. Kerűllő (: Kis és nagy) mennyiben a faluból a köles hegy dűlőbe, ezen dűlő és a falu között fekvő Gálkut nevű posvány miatt nagy kerüléssel csak e helyen keresztül lehetett jutni. 42. Gál kut rétje 43. Gál kut rétje, 43. Gálkut oldal a nevezett posvány mellett el nyúló szántó és kaszálló földek. 43.[!] Cziczka hegy a rajta termett sok cziczkóróktól. 44. Tekenő hegy, Tekenő oldal, tekenő alakjától. 45. Kis sark, a Gálkut posványba keskenyen benyúló főid nyelv. 46. Vészlő Ezen neveztet már a Nváradi ordaliak jegyző könyvében, mely magyar-