A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos és rétes hely, hajdan virágzó Vadas kertje volt a Gróf Vay Családnak, elpusztult 1842-ik évben. Kőris/a dűlő erdő föld. Irotvány, szántó föld, irtás. Kaska dűlő, szántó föld mely sok cserkákét terem. Sáfrányos, szántó föld. Császár fája, szántó föld. Buis gátja, kaszáló. Csóka szartya, szántó föld egy kaszálló közepében. Csonkás — Szőllős kert. Megye árka — csatorna a nyírvizek vezetésére. Csárda, korcsma a községtől mintegy 600 ölnyire. Gazi szártás, szántó föld. Ritka szomotor szántóföld. Pártás kert, kaszálló. Zsindelyes lapos, kaszálló. Szőke hegy dűlő legelő és szántó föld. Bábaj, zsombékos rét. Tökös föld, szántó föld. Sóstófóld, szántó föld, közte egy hason nevű tó. Bika fi, kaszálló. Székes lapos, székes szántó földek. Erdős rétje, zsombékos rét. Fekete rakottya, szántó föld és kaszálló. Veres, vereses nyirok szántó föld. Laposrét kaszálló. Ótovány, szántó föld. Csapár hegy homok part. Király Cseréje — magas homokpart, hajdan erdő volt. Túzoktó, szántó főid és rét. Keresztesfató, szántó főid és rét. Erdő alja, homokos szántó föld. Lejtő hegy, erdő föld, nem régen beplántálva. Allé, régebben két sor fával kiültetett út. Macskálló hegy, szántó föld. Feneketlen, — kis zsombékos rét. Kigyós hegy, szántó föld. ősz Pál szugja, sziget szántó föld. Vizi malom, hajdan a nyir csatornán malom, jelenben elpusztult. Túrós zsacskó, szántó föld mely túrós zsacskó idomú. Tégla környéke, legelő a község közelében, régebben tégla vető és földhordóhely volt. Nagy rét — Nád termő a falu közelében. Halastó elkeritett halastó a Gróf Vay Ádám kertjében. Kőkért, szántó föld közelében, hajdan keritett hely volt, s kertül használtatott. Kelt Berkeszen Május 14 1864 ősz János bíró Batta Ignác Jegyző [Beszterec] Szabóles megye, Tiszántúli kerület. Dadái Járás Beszterecz község: — hihetőleg ezen német névből Bester eck magyarositatott Beszterecznek, mely annyi mint legjobb szeglet, zug, minthogy a község külömben területével együtt a nem rég múltban a tisza árjától elöntvén gyakran, egy kis főd nyelvre, egy zugba szoritatott fel, földje termékeny jelenleg, miután a tisza szabályozás által viz mentessé tétetett volt. A községnek csak egy neve Beszterecz él, s ez ismertetik mindenütt. A község mikor emlitetík a legkorábban nemtudhato, sem hagyományilag, sem irott emlékek után, mivel ennek birtokában nincsenek. Hogy a község honnan népesítetett, s kezdetben micsoda telepítés volt senki nem tudja, most az 232 egész község magyar ajkú. A név eredetéről az első pontban meg nevezetten kivül semmi más nem tudható. A község határán előforduló hely nevekre vonatkozólag — mezeje termékeny, a számtalan el nevezéseken kivül mint hogy csak nem minden darab földnek más el nevezése van. meg említhető a Szőlőfa dűlő, mely hely szerű el nevezését a régibb időben azon helyiségen lévő, vad körtve, és alma fákra felnőtt szőllő vesszőktől nyerte; — minthogy most a község azon időben vad míveletlen állapotban hevert, melyet mutatnak, mint maradványok, a még most is némely helyeken, a szántó földek között meglevő bokrok, és egyes fák. Van továbbá a Kék, s Besztercz között mint egy 600. hóid területi nagy tó, melynek nyugoti kis része Besztereczi, ezen helyiségen van egy csólnak kiálló hely, mely Nagy révnek hívatík; mint hogy ár vizes időben ez a csólnakoknak, vagy is csólnakosoknak szolgált ki álló helyűi. — Van továbbá a község határán egy ódon vár, melynek ugyan ma már csak főid sánczai vágynak meg; a község határán el vonuló Ticze, és Járat folyamok által környezve. — A régibb időben nagy pontossággal bírt, különösen a Török uralom alatt, hol több családok nyertek pihenést, és biztos menhelyet, s hogy nevezett Vár a legrégibb időkben kíjé lehetett adatok híjánya miatt nem tudható, később hogy miért nem bizonyos a Zólyomi Dávid birtokába jutott; — most pedig a tagosítás bevégeztével ottani lakos, s birtokos Horváth László birtokába esett. — Bajts. ez egy sziget, vízzel és nádasokkal kerítve részint szántó részint kaszálló melynek eredeti neve száj hagyományilag ez lehetett Hajts, t.i. legelészni barmokat azon helyre, Folyamat a nem rég múltban a Járat és a Tícze az első nevezet vette hihetőleg onnat, hogy mikor a tisza folyam feláradott, sebesen folyt, s a rajta evező csólnakot, és csólnakot ragadta magával. A Tícze határ folyó, Beszterecz, Dombrád, és N. Halász között, s a fellebb emiitett Vár. Sánczai alatt foly el, hogy mind kettő hol vette nevezetét, biztosan nem tudható, sem hagyomilag [!], sem írott emlékekből, mivel az hijányzik is. — A többi még számtalan sok helyek, dűlők elnevezése hogy honnatt vétetett s micsoda jelentőséggel bírnak, adatok híjánya miatt nem tudatik. Kelt Besztereczen Maj 6. 864. Hajnal msa Kjegyz.