A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában 7. A községben ezek a' figyelmet érdemlő helynevezetek jönnek elö Hostátos, czigánysor Templom köz. Malomdomb. Korcsma domb Orosz vég, Magyarvég a' magyaroknak ezen végén falunak. 8. Ezen fent elsorolt neveknél többet ez érdekesebbeket nem tudunk sem a' községben, sem annak határán kívül. Kelt Balsán május 30-án 1866. Tóth József bíró ms. Végvári Mihály hites Adorján István jegyző ms. Hely nevek Bércei községből Zabolch megyéből 1-ör Zabolch Megye Dadái Járás, a' tisza közvetlen balpartján. — 2-or Berezel község ezen az egy név alatt esmeretes ország szerte :/ más neve nincs. 3-or Hajdan a' községnek Egyházas Berezel volt a' neve 4-er A község legkorábban említettik 1200 ból, a' mikor már a' most is meg levő Ref. Templom régi Gothus épület Cat: Templom volt a' Berezeli Plébánia birtokába levő okmány szerint. — 5-ör Honnan népesittetett nem tudatik. 6-or A' név eredetéről több mi sem tudatik mint Egyházas Berezelnek neveztetett — később lett Ó Berezel, Uj Berezel — ezen név különbség is idővel megszűnt és lett Berezel. — 7. A község határában elö forduló nevek: Bent a községben most Boronkay Ágoston Ur Udvara kertiben van egy Csócsa nevű Domb — a nép ajkáról maradt rege szerint Csócsáné nevű Boszorkányt itt égették meg — melyről mai napig neveztetik Csócsa Dombnak. — innen tovább indulva Düllönként a' határba következő hely nevek fordulnak elö: „Csekes ér" ez egy ér hol a' tisza árja ki és vissza folyt a' tisza szabályozás előtt — 's akkor vidék szerte nevezetes halászó ér — s különösen annak egy része ,yZsaró" név alatt. — Továbbá kováts hegy emelkedett domb — akasztó begy — hasonlóul — régebbi időkben és közelebb 1849-ben két statarialiter kötél által ki végzett bűnösnek vesztő hellyé. „Patvaros" egy mocsáros helyiség — „Kis sós tó — Nagy Sóstó" 1830 táján elpusztult szóda gyártó és jövedelmezett hellyiség — Kis Sincse vagy Sincse dombja és lapossá — Ántova dombja — ántova lápja Nagy láp — a' nevek mutatják a' hely miségét. Körte szeg, bárány kátyú, nagy szék, forrás kut, kereszt völgy, — állas rét — mind annyi kátyús rétes völgyes heljiségek. — Szöllös domb hajdan a Besenyey Család szöllös dombja, most legelő — Molyva rét ingovány seppedékes árviz járta legelő. — „Fekete fild": — legelő pasit ennek ennek szélibe „Rátz temető" a' nép ajkáról maradt rege után — hajdan a' jelen időhöz hasonló Ínségbe a' Rátzok feljöttek e' vidékre — a' rátztemető a tisza partján fekvő emelkedett dombos helyiség abban az időben is árvíz mentes, — és itt tanyáztak ütöttek sátorfát — közöttük a' pestis kiütött — nagyobb részt kihaltak — és itt temetkeztek — innen maradt föl a' név Rátz temető, — minten a' tömegestől talált hulla csontok igazolják is. Ezen hely nevek fordulnak elő a' tisza bal partján. — A tisza jobb partján pedig mely hajdan ős erdőkből állott 1700 végin és 1800 elején irtatott ki — „Füzes ér — Baló ér — Márky ere — Nagy ér" — Árviz járta területeken a tisza által mosott erek — birtokos családok nevéről — Baló Szállása Csorna Szállása Gönczy Szállása nevezett családok tanyai hellyisége az ez előtti időkben. Oláh zug — Nagyakadó Sünije — Hatvanoz — Kénye morotva — Babótsa szeg — a' Tisza kanyarulatába eső zugjok „Körtvélyes" a' rét közepén álló Domb melyről az ős erdő maradvány Százados tölgyei e' folyó évben hordattak el. — Zátony egy sik legelő rész — ásott ér mellyet a' Megye Múlt Század végivel és a' század elein ásatott a' rét közről Szabólch Megye Tisza balparti oldaláról a Tisza árja szabadab visza folyása kedvéért mely kis Várdáról a' Tiszáig Berezel alá foly le hol a' Tiszába szakad — mely ezen a' Tisza szabályozó társulatnak is 1862-be épült fa tiltója van. Kelt Berczelen mártzius 11-kén Várady Antal sk községi fö biró Kövér László msk jegyző Helynevek Berkesz községből Szabóts Megyéből 1. Berkesz község tartozik Szabóles Megye (Tiszántúli kerület) Dadái Járásához, székhely: Nkálló. 2. A községnek egyedül a jelenben ismert neve él. 3. A községnek hajdan más neve nem volt. 4. A község egyházi jegyzőkönyveknek le irt legkorábban említtetik 1769-k évben. 5. A község honnan népesittetett? — Nem tudatik. 6. Hagyomány szerint a község neve a már jelenben nem létező de régebben a község egy rétes helyen volt berkes vagy rakonyás helytől ered. 7. A község határában előforduló tophographiai nevek: Vadaskert, jelenleg erdős, szántó földes 231