A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Műemlékvédelem - Balázsik Tamás: A beregdaróci református templom

A beregdaróci református templom 1477 előtt kivált Kisdaróc

16

, ahol mind a Várdaiaknak, mind a Darócziaknak voltak birtokaik. Noha több forrás tanúskodik arról, hogy a Darócziak a XV. század folyamán is juttattak Várdai-kézre daróci és egyéb birtokokat,

17 a család néhány tagja meggazdagodott és többen birtokokat szereztek a környéken.

18 Ezzel a relatív jóléttel függ össze, hogy - akkor, amikor a Várdaiak 1465-ben megkezdték a régi kisvárdai vár átépítését és valószínűleg a század harmadik negyedében az új, nyugati tornyos plébániatemplom emelését

19 - a Darócziak egy 1465-ös oklevélből

20 következtethetően a régi, kicsi daróci templom helyén egy nagyobbat építtettek (3. kép), sőt - valószínűleg Márton, György (1458-ban királyi emberek - LEHOCZKY 1881.III. 414.

21

) - a falu közepén, a templom közelében egy nagyméretű, ma is álló, az innen származtatható, a templomhajó délkeleti oldalához épített újkori támpillérből kibontott faragott kőanyag tanúsága szerint igényesen kialakított, alápincézett kő lakóépületet (4-5. kép) is emeltek, melyet az újkorban magtárrá alakítottak.

22 Noha nemesi lakóépületet először 1511-ben említenek a faluban, amikor is Daróczi István tiltotta Daróczi Mártont és feleségét, Oroszi Borbálát egy nemes ház eladásától (LELESZ 202.138.), már a XV. században is több ilyen lehetett Darócon. 5. kép A beregdaróci magtár alsó és felső" szintjének alaprajza (Szekér György felmérése) Abb. 5 Das „Schloss" von Beregdaróc, Grundriss des Unter- und Obergeschosses (Aufnahme: György Szekér) 16 1477-ben azért folyt vizsgálat Daróczi János, István és Márton javára Kisvárdai Miklós és anyja (Perényi) Katalin, valamint néhai László fiai, János és András ellen, mert bizonyos szántókat, legelőket és erdőket, úgymint (Béganta)vamezejét, Homokosligetet, Bartavamezejét, Nagynyomást és Kisnyomást, amelyek Daróc határához tartoztak, kisdaróci birtokukhoz csatolták (LELESZ D97). 17 1467 előtt pl. Daróczi Bereck és János elődei adtak el Várdai István érseknek és testvéreinek, Miklósnak és Lászlónak Darócon, Darócpatakától délre, a Várdai-birtokban lévő negyed részen túli birtokrészeket (LELESZ D74). 1469-ben pedig Daróczi János és Bereck deák, Daróczi Márton, György és István terheit is felvállalva örökre eladományozták a Bereg megyei Gut, Gát és Gelénes birtokokban, illetve Kirva és a Szatmár megyei Pete prédiumokban bírt részeik harmadát Várdai István bíborosnak, valamint néhai testvérei, Kisvárdai Miklós fiainak, Miklósnak, Simonnak, Mátyásnak és Aladárnak, valamint László fiainak, Andrásnak, Lászlónak és Jánosnak (ZICHY XI. 4. A közlő tévesen feltételezi, hogy a Guthiak az eladók). 18 A XV. században és a XVI. század első évtizedeiben a következő falvakban voltak birtokaik, vagy birtokjogi követeléseik és pereik: Bereg megyében 1409-ben, 1428-ban és 1473-ban Siden, 1428-ban, 1469-ben és 1473-ban Kirván, 1461-ben és 1465-ben a beregszászi Sarop- és Fogas hegyen szőlők, 1467-ben, 1469-ben, 1503-ban és 1525-ben Kissurányban, 1467-ben Papiban, 1468-ban, 1504-ben, 1513-ban és 1519-ben Mocsolán, 1469-ben, 1473-ban és 1511-ben Guton, 1469-ben és 1473-ban Gáton, 1473-ban Atyán, 1469-ben, 1473-ban, 1511-ben és 1513-ban Gelénesen, 1474ben Csarodán, 1481-ben és 1504-ben Kismuzsalyban, 1481-ben, 1489-ben, 1513-ban, 1522-ben, 1523-ban és 1524-ben Kisdarócon, 1481-ben, 1506ban, 1513-ban és 1519-ben Borsován, 1503-ban Lónyán, Surányban és Tákoson, 1511-ben Kisbégányban, 1513-ban Bégányban és Maszárfalván, 1515-ben Mátyuson, 1524-ben Fejércsén, 1525-ben Gulácson, Szatmár megyében 1464-ben, 1469-ben és 1473-ban Petén, 1489-ben Körtvélyesen, Szabolcs megyében, 1468-ban Ramocsaházán és Ibronyban, 1473-ban Balkányban, 1468-ban és 1473-ban Enduson, Ugocsa megyében, 1481-ben, 1506-ban, 1513-ban és 1519-ben Orosziban, Zemplén megyében, 1516-ban Kaponyáson, Kereszten, Pinkócon és Kiszeretván. 19 A kisvárdai várról: Ács 1980. további irodalommal és BALOGH 1986. 137. A plébániatemplom átépítéséről: ENTZ 1986.192. Németh Péter az építkezést 1430 és 1450 közé datálta: NÉMETH 1988. 56. Marosi Ernő szerint az egyik boltozatindítás büsztjén ábrázolt alak sodronyinge a XV. század végére utal: NÉMETH 1988. 64. 20 LELESZ D 70., LEHOCZKY 1881. III. 216. szerint a templomot a Várdaiak építtették a XIV. században. 21 Minden bizonnyal az itt említett lehetett az a Daróczi Márton, aki 1460-ban zálogba vett egy másik Daróczitól egy daróci kúriát (MOL DL 86690). 22 Az épület tipológiai helyéről: KOPPÁNY 1999. 61., 62., 79. Kérdés, azonosítható-e ez az épület a Darócziakról a Galambos család révén Lónyay Ferencre szállott daróci kúria megtámadása kapcsán 1737-ben említett, az udvaron álló kőházzal (MOL P 450 6. cs. fasc. XVIII. 144.). 211