A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Műemlékvédelem - Balázsik Tamás: A beregdaróci református templom

Balázsik Tamás A templom átépítésének idejére abból az 1465ös forrásból következtethetünk, amely egyrészről a Daróczi János, Bereck deák, Benedek és György terheit is felvállaló Daróczi Márton és György, másrészről (Bereg-)Déda közössége és vendégnépei közötti egyezségről született Szent Bereck dédai kápolnájának a daróci Szent Márton anyaegyháztól való önállósodása ügyében. Ebben szerepel, hogy Déda népe bizonyos mennyiségű gabonát és a daróci templom építéséhez követ köteles összehordani.

23 Az ekkor emelt templomból (6-8. kép) - amely az e vidéken sem ismeretlen, a berceli, a csetfalvai, a túrricsei és a komorói templomok

24 (9. kép) által képviselt támpillérek nélküli, illetve a pusztán a nyugati sarkokon megerősített típusba tartozik - a támpillérek nélküli szentély, valamint a sekrestyének, a hajónak és a nyugati, diagonális támpilléreknek az alapfalai, továbbá a hajó északkeleti sarka maradtak meg napjainkra. Falazata törtköves alapozáson téglával kevert törtkő. Diadalívét a déli oldalon a régi diadalív maradványára építették rá, míg az északin kőalapozást készítettek, amit azonban nem kötöttek be az alapfalba. Bizonyára ehhez a periódushoz tartozott az a téglapadló, amelynek 6. kép A beregdaróci református templom alaprajza Abb. 6 Grundriss der reformierte Kirche von Beregdaróc maradványait a szentély nyugati részén, a korai szint feletti talajrétegen lehetett feltárni. A szentély a templom 1862-es leégését követő helyreállításig alacsonyabb volt, mint a hajó. Kb. 5,5 m magas falazatát nagyhornyú koronázópárkány zárta le. A rézsűs lábazati párkány a sekrestyén és a hajón is körülfutott. A szentély kétszakaszos keresztboltozatot kapott. A boltozat bordáinak profilja egyszer hornyolt, élszedéssel kapcsolódik a bordatőhöz. Míg a szentélyzáradék négy sarkából és a diadalív mellől emelkedő bordák kisebb konzolokról indultak, addig a szakaszhatárra eső három-három borda indításaként szolgáló, a hatszög három oldalából képzett egy-egy konzol díszesebb kialakítást kapott, csúcsos talpú pajzsokat faragtak rájuk. Mindkettő felett rézsűs pártázatot is faragtak. A záróköveken lévő címerpajzsok közül az oltár felett lévőt a középvonalra szöget bezáróan helyezték el (10-11. kép). A daróci templom szentélyén csak a délkeleti poligonoldalon és a déli oldal keleti szakaszán nyitottak egy-egy, nem túl széles, csúcsíves ablakot. Kávájuk faragott kő, záradékuk falazott. Ekkor készültek a hajó később átalakított ablakai (13. kép), valamint a sze23 Több szempontból is érdekes ez az adat. Egyrészt rámutat arra, hogy az anyaegyház-leányegyház viszony független volt a patronátusi függőségi rendszertől, hiszen Déda nagyobb részt a munkácsi vár birtoka volt. Egy másik jellemző példa: A tarnóci (Ung megye) Szent Imre templom plébánosának a kegyúr nem engedélyezte, hogy a Palágyi János által alapított darmai kápolnában misézzen. Ezért Palágyi János 1399-ben beperelte a tarnóci plébánost. Idézi: ENTZ 1955. 214. Másrészt kitűnik belőle, hogy Déda — nyilván várbirtok helyzetéből fakadóan — azon falvak közé tartozott, amelyek nagyobb fokú szabadságot élveztek, és amelyek lakossága bizonyos mértékű önkormányzatisággal, továbbá temploma vonatkozásában kegyúri jogokkal is rendelkezett — nyilván a munkácsi vár birtokosának hallgatólagos vagy tényleges beleegyezésével. Erre további példák: KUBINYI 1999. 285. 24 A valószínűleg 1336 előtt épített és 1944-ben felrobbantott berceli templom és alaprajza: NÉMETH 1997. 38. A csetfalvai ref. templom és alaprajza: JANOTTI 1988. A komorói ref. templom és alaprajza: GULYÁS—ERDÉSZ 1986. 398. A bejáratának kőkerete alapján a XVI. század elejére tett túrricsei ref. templom és alaprajza: GERGELYFFY-TOMBOR—GILYÉN 1986. I. 323. 212