A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Műemlékvédelem - Gere László. A gyügyei református templom kutatása

Gere László Az előcsarnok és a templom nyugati falának kutatása A kutatás során egyértelműen bebizonyosodott, hogy az előcsarnok falai nincsenek kötésben a templom falával (30. kép). Az előcsarnok fala csak 80 cm magasságig készült égetett téglából, ettől felfelé már csak pelyvás vályogtéglát alkalmaztak. Áttörve az előcsarnok déli, vályogtéglából készült falát, megállapítottuk, hogy a templomajtó melletti falsík 10—15 cm-rel előreugrik a hajó nyugati falának síkjához képest (31. kép). Az előtér padlásterében ez az ajtót keretelő falsáv — kapuépítmény — változatlan formában megfigyelhető. A kapuépítmény déli részének alsó felén függőleges falelválás van. Tekintve, hogy ezen a részen nem volt lehetőség teljes feltárásra, ennek okát nem ismerjük. Az előcsarnok tetőzete nagymértékben akadályozta a kutatást, így nem tudjuk azt sem, hogy a bejárat fölött volt-e valamilyen ablak. Ennek a kutatási hiányosságnak a pótlására a helyreállítás során nyílik majd lehetőség. 31. kép A kapuépítmény részlete az előcsarnok vályogfalának elbontása után (Fotó: Gere László) Abb. 31 Detail des Portals nach dem Abriss der Wellermauer der Vorhalle (Foto: László Gere) 30. kép (Fotó: Gere László) Az előcsarnok déli fala és a kapuépítmény részlete belülről Abb. 30 (Fotó: László Gere) Südmauer der Vorhalle und Detail des Portals von innen Egy korábbi templom maradványai a mai templom alatt A templom középtengelyében jelöltünk ki egy közel 1,2 méter széles kutatóárkot. A padló alatt 50— 60 cm vastag bolygatott, tégla- és habarcsmaradvánnyal kevert földet találtunk. A mai templom alapozását ebbe a feltöltésbe (vagy talán helyesebb lenne elplanírozott építési, bontási törmelékről beszélni) ásták bele. Hasonló megfigyeléseket tettünk a diadalívtől nyugatra nyitott észak—déli árkunkban is. Az árokban a padlószinttől mérve 155 cm-es mélységet értünk el. Az árokkal egy kelet—nyugati irányú alapozási árkot találtunk meg. Az alapozási árok a szentély falától 1,6 méterig megközelítően párhuzamos a szentély mai falával, ezután 90 fokos és közel 30 centiméter hosszú déli irányú törés után ismét páregy korábbi templom déli falát találtuk meg a szentély és a hajó találkozásánál (2. kép). A korábbi templom alapozási árka a sárgásbarna, bolygatatlan talajba mélyül. Árkainkkal nem tudtuk pontosan behatárolni a korai templom teljes kiterjedését. A diadalív melletti árokban is megtaláltuk a korai templom hajójának déli alapozási árkát. A templom méreteinek pontos meghatározásához azonban olyan mértékben kellett volna leásnunk a mai templom falai mellett kívül és belül egyaránt, amelynek mélysége elérte, illetve meghaladta volna az alapozási mélységet, ezt statikai okok miatt nem mertem megtenni, ezért a további ilyen irányú kutatást beszüntettem. A feltárt részletek talán elégségesek egy korábbi templom meglétének a bizonyítására, azonban pontosabb korhatározást nem tesznek lehetővé. 182