A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Régészet - Révész László: Hitelesítő ásatás a tuzséri honfoglalás kori temető területén

Hitelesítő ásatás a tuzséri honfoglalás kori temető területén hajlították. A rigolírozás során a váz válltól felfelé eső részét a munkások szétdúlták, a koponyát összetörték. Mellékletek (I. tábla 3-9): 4 a. A bolygatott részből előkerült leletek: 1. Vaskés. 2. Rövid vágóélű, deltoid alakú nyílcsúcs. b. Eredeti helyükön talált leletek: 3. A bal alkar alatt fenőkő. 4. Ugyanott kovakő. 5. A fenőkő mellett vaskés. 6. A bal medence alatt csiholóacél. 7. Egy másik csiholóacélt a bal combcsont külső oldalán találtak.

5 J4. (V3.) sír. A nyugat—keleti tájolású sír a többiekkel nem egyvonalban, hanem kissé nyugatabbra feküdt, ezért a rigolírozás során medencéjénél a munkások kettévágták, s felső részét szétdúlták. Eredeti helyzetükben csak comb- és lábszárcsontjai, valamint ujjpercei maradtak. Mellékletek: 1. A kézizület feletti csont patinával színezett volt, s vastag bőrmaradvány tapadt hozzá. Feltehetőleg egy vékony ezüstlemezből kivágott karpánt feküdt ott, amely az évszázadok során a földben elporladt. 2. A Vidovichkéziratban említett „határozott kis alak" az általa készített rajz alapján egyértelműen egy vaskés volt, amit csak Jósa A. írt le közlésében a J3. (V2.) sírhoz tartozóként. J5. sír. Nyugat—keleti tájolású, nyújtott helyzetű, háton fekvő férfi sírja.

6 A sírsortól kissé keleti irányban megásott sírgödröt a munkák nem bolygatták meg, Jósa A. tárta fel. Mellékletek (II. tábla 1— 14.): 1. A bal halánték mellett vastag, kerek átmetszetű, nyitott ezüst hajkarika. 2. A hat darab deltoid alakú, rövid vágóélű nyílcsúcs közül egyet a koponyától délre 10 cm-re, egyet pedig a jobb válltól délre 25 cm távolságra találtak. A másik négy eredeti helyzetében, a jobb felkar közepe és a bordák között feküdt, hegyükkel nyugati irányban. E nyílcsúcsokat a tegezben helyezték el. 3. Nyíltartó tegez vasalásai. A tegez felső harmadát és fenékrészét erősítették meg vaspálcákkal. A nyílköteg alatt lelt vaspálca a tegezfej jobb oldalán lehetett, az 1,5 cm széles, 3,3 cm hosszú ívelt pánttöredék pedig a nyakpánt maradványa volt. A 9,3 cm hosszú, vékony — 0,4-0,6 cm széles — csontlemez vagy oldalt a szájnyílás szegélyét ékesítette (ez esetben eredetileg két darabnak kellett lennie, a másik elkallódhatott vagy elkorhadt a földben), vagy a tegezfedél elülső oldalán helyezkedett el. A nyakpánttól a tegez teste felé egy 13,8 cm hosszú oldalpálca húzódott, melynek közepén függesztőfület képeztek ki. A tegez fenékdeszkáját rögzítő 1,3 cm széles vaspánt a jobb térdizület mellett függőlegesen állt (Jósa e tárgyat faedény vasalásának nézte) (II. tábla 12.). A tegezmaradványok helyzetéből kitűnik, hogy e tárgyat a temetés során jobb oldalára fektetve, az elhunyt jobbjára helyezték. 4. A holttestet bőr-, nemez- vagy nyírfakéreg lepelbe csavarhatták, erre utal, hogy a váz alatt és felett több helyen vastag fekete korhadékot figyeltek meg. J6. sír. Nyugat—keleti tájolású, háton fekvő, nyújtott helyzetbe fektetett férfi sírja. A bolygatatlan temetkezést Jósa A. tárta fel. Mellékletek (III—V. tábla): 1. A bal felkar mellett nyitott bronz hajkarika. 2. A bal váll felett öt darab négyélű, keskeny hegyű páncéltörő nyíl, a hatodik nyílcsúcs a széles, ívelt élű, véső alakú változathoz tartozik. 3. Nyíltartó tegez vasalkatrészei. A tegez fedelét egy 10 cm hosszú, 4,5 cm széles vaslemez borította, a nyílcsúcsok alatt lelt 1,6 cm széles vaspálca pedig a tegezszáj oldalát vagy a szájnyílás szegélyét erősítette. A nyakpánt darabjai lehettek a nyílhegyek alatt talált vastöredékek. Az ásató a tegez jobb oldalán 61,6 cm hosszan figyelte meg az oldalpálcákat (a három darab közül kettőn szíjtartó fület alakítottak ki). A tegez alsó harmadánál került elő az a 10,5 cm hosszú, egyik végén felhajló gombban végződő vaspálca, amely a tegez nyitható oldalának zárásánál kaphatott szerepet. 4. Három küllős szíjelosztó karika, a keresztcsont környékén feküdtek. A tegez függesztőszíjaihoz kapcsolódhattak. 5. Ugyancsak a tegez függesztőszíjához tartozhatott az a bronzcsat, amelynek ovális karikáját egybeöntötték az ötszög alakú szíj szorítólemezzel, s a jobb felkar felett lelték. 6. A jobb oldali bordák felett szabálytalan alakú vékony ezüstlemez feküdt. 7. A bal combcsont felső harmadánál feküdt a tarsolylemez, melynek díszítetlen ezüst előlapját félgömbfejű szegecsek rögzítették a vörösréz hátlaphoz (V. tábla). A tarsoly alsó harmadát erősíthette az az ívelt, hosszában derékszögűre hajlított vaspánt, amelyet a tarsolytól 15 cm-re, távolabb Vidovich rajza alapján ez a V3. sírból került elő. A tuzséri temető későbbi feldolgozásai során több kutató felvetette, hogy szokatlan lenne egy síron belül két-két csiholóacél és vaskés, ezért elképzelhető, hogy Vidovichék összekeverték a különböző sírokból származó tárgyakat, illetve azok előkerülési helyét tévesen diktálták be Jósának (DiENES 1961. 161., FODOR 1996. 204.) Vidovich levele szerint a vaskések származási helyét Jósa A. módosíthatta. Továbbra is szokatlan viszont a két csiholó egy sírba tétele. Dienes itt azt a lehetőséget is felvetette, hogy a halottal egy korábban tűzkészség nélkül eltemetett társa számára küldték el a túlvilágra használati tárgyait. Vidovich már többször idézett levelében a tárgyak fekvéséről pontosan beszámol, így közlését — véleményem szerint — hitelesnek fogadhatjuk el. Az újabb ásatási tapasztalatok arra intenek, hogy az esetek többségében a hajdani jószemű, lelkes amatőrök megfigyeléseit el kell fogadnunk még akkor is, ha látszólag szokatlan jelenséggel állunk szemben. Rendszerint a tudósításaikat kétségbe vonó utólagos okoskodásokról szokott kiderülni, hogy megalapozatlanok, ld. erre a készenléti íjtegezvereteket tartalmazó eperjeskei 2. és 3. sírok példáját (RÉVÉSZ 1996. 161.). A TTM Embertani Tára a tuzséri temető csontanyagából mindössze egyetlen koponyát őriz, amelyről ma már nem dönthető el, hogy az 5. vagy a 6. sírból származik-e. Éry Kinga meghatározása szerint a koponya maturus (57—61 éves) europo-mongolid férfié volt. A fogakon és a halántékon zöld patina látható. Ez alapján inkább az 5. sír koponyája lehetett, mert annak a bal halántéka mellett került elő egy ezüst hajkarika. A fejtetőn egy nagyobb mandula alakú és két kisebb kerek jelképes trepanáció látható (ÉRY 1977. 24.). 11