A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Régészet - Révész László: Hitelesítő ásatás a tuzséri honfoglalás kori temető területén

Révész László találtak. 8. A kisszíjvég, valamint a hosszúkás, pajzs alakú és a két zömökebb, szintén pajzs alakú kis veret tartozhatott a tarsoly függesztő- illetve zárószíjához csakúgy, mint a veretes öv kapcsolószíjához. Sajnos — mint Jósa leírásából kiviláglik — a különféle formájú veretek nagyrészt nem eredeti helyzetükben kerültek elő, így némelyiknek a szerepe nem határozható meg egyértelműen. 9. Veretes öv díszítményei. A készlethez egy növényi mintával díszített öntött bronzcsat, egy nagyszíjvég, hat karéjos, alul áttört széles aranyozott ezüstveret, valamint egy pajzs alakú keskeny bronzveret tartozhatott. Előkerült továbbá három négykarélyos, középen áttört, aranyozott ezüstveret. E díszítmények a csontváz medencéjének környékén voltak. 10. A tarsoly alatt találtak egy kovakövet, amely a leletek elcsomagolása közben elveszett. 11. Ugyanott feküdt egy vaskés, amelynek markolatán fa- és csontlemez-maradványokat lehetett megfigyelni. Az 1998. évi ásatás során előkerült sírok Az 1998. június 8—18. között végzett hitelesítő ásatás során szelvényeink irányát és méretét megszabta a terület szőlővel való betelepítettsége (VII. tábla). Jászvári Károly földjén a szőlőtőkéket nyugat—keleti irányú sorokba telepítették, melyek viszonylag távol estek egymástól. E területen így nyugat—keleti irányú, 1,5 m széles és 16 m hosszú szelvényeket tudtunk kijelölni, s a tulajdonos hozzájárult ahhoz is, hogy a később meglelt sírok közötti szelvényrészeket összenyithassuk, eltávolítva így az útban lévő szőlőtőkéket. Gergely Lajos észak-déli irányú, sűrűn egymás mellé telepített szőlősorai között hasonló irányú, keskeny kutatóárkok kijelölésére volt csak módunk. A kivétel nélkül bolygatott sírok átlagosan 0,5 m mélységben kerültek elő, elhelyezkedésükre a homokos talajban sírfolt nem utalt. A szelvényeket minden esetben 1,2— 1,5 m mélyen kiástuk, s azt követően még 0,5 m mélyen átforgattuk, így a feltárt területen valószínűleg nem kerülte el a figyelmünket egyetlen temetkezés sem. A sírokat megtalálásuk sorrendjében számoztuk, s az alábbiakban ennek megfelelően ismertetjük: 1998/1. sír. 60 cm mélyen felnőtt (35—55 éves) férfi

7 teljesen felforgatott sírját találtuk. Mindössze két combcsont, néhány fog és koponya-töredék került elő belőle. Melléklete: kerek átmetszetű, nyitott ezüst hajkarika (VI. tábla 4.). Az 1998/2. és 4. sírként rögzített csontmaradványok a későbbi vizsgálatok során emlősállat csontjainak bizonyultak. 3. kép Tuzsér—Boszorkányhegy, az 1998. évi hitelesítő ásatás során talált 1998/3. sír maradványai Abb. 3 Tuzsér—Boszorkányhegy, Reste des bei der Nachgrabung von 1998 entdeckten Grabes 1998/3. 1998/3. sír. A 70 cm mélyen fekvő, bolygatott sírban egy 12—16 éves egyén koponyatöredékeit találtuk (3. kép). Melléklete nem volt. 1998/5. sír. Egy 23 évesnél idősebb nő sírjából 30 cm mélységben csak egy medencelapát, egy hosszúcsont töredéke és egy bokacsont maradt meg. Melléklete nem volt. 1998/6. sír. Rigolírozás, illetve korábbi ásatás során teljesen feldúlt, 40 cm mélyen talált csontok, 40—60 éves igen masculin, magas termetű férfi. Egy kupacba rakva kerültek elő a comb- és lábszárcsontjai, valamint a medencelapátok. A felsőtest csontjai teljesen hiányoznak. Melléklete nincs. 1998/7. sír. 48—56 éves férfi teljesen megbolygatott, 48 cm mélyen fekvő csontjai (4. kép). Koponyája hiányzott. Melléklete: fenőkő, felületén vasrozsda lenyomatával. H. 4,4 cm, Sz. 2,6 cm (VI. tábla 9.). 7 Az ásatás során talált embercsontok nem és életkor meghatározását SZATHMÁRY—GUBA 1999. 465—466. alapján közlöm.