A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Természettudomány - Csüllög Gábor: A középkori Tiszántúl mint földrajzi régió

A középkori Tiszántúl mint földrajzi régió sőbbi betelepítésű nagykun területeken keresztül Szolnokig húzódó összekötő vonal. Régiójellemzők és belső tagolódás A nagytérségen belüli táji és térhasznosítási jellegek (alföldi, dombsági és a hegyvidéki) azonosságai és területi elkülönülései a regionális működés két alapvető értelmezését teszi lehetővé. A nagytáji szerveződés funkcionális egységére építő megfogalmazás (FRISNYÁK 1996.) hat nagy Kárpát-medencei -Alföld, Kisalföld, Felvidék, Északkeleti-Felvidék, Dunántúl - és egy külső, Karszt és Tengemiellék régiót különít el. A hat régió között a kapcsolódást a vásárvonalak teremtik meg. A különböző térhasznosítású tájak közötti területi munkamegosztás (FRISNYÁK 1996.) által teremtett gazdasági egység adja a másik értelmezési lehetőséget. Ennek alapvető működési rendszere már a középkorban létezett, de markáns térszerkezeti megjelenése (Budapest mint központ, Kisalföld és Nyugat-Dunántúl, Középés Dél-Dunántúl, Alföld, Felvidék, Ruténföld, Erdély, Délvidék, Horvátország) a XIX. század gazdasági folyamataihoz kapcsolható (TÓTH 1998.). A funkcionális 3. kép A földrajzi régiók a: Erdő-térszín, b: Települési-térszín, c: Folyó-térszín. d: Régió határ, e: Régió határ passzív térszínen, f: Országhatár. 1: Tiszántúl 2. Temesi-délvidék. 3: Maros folyosó. 4: Kelet-Tiszáninnen. 5: Nyugat-Tiszáninnen. 6: Dunáninnen. 7: Erdély. 8: Nyugat-Dunántúl. 9: Dél-Dunántúl. 10: Szlavón-délvidék. 11: Bács-Bodrogi-délvidék. 12: Köztes térség. Abb. 3 Geographische Regionen: a: Waldterrain, b: Siedlungsterrain, c: Flußterrain, d: Regionsgrenze, e: Regionsgrenze des passiver Terrain, f: Landesgrenze, 1: Gebiet jenseits der Theiß, 2: südlicher Bereich von Temes, 3: Verkehrskorridor entlang des Maros, 4: östlicher Teil des Gebiets diesseits der Theiß, 5: westlicher Teil des Gebiets diesseits der Theiß, 6: Gebiet diesseits der Donau, 7: Transsilvanien, 8: westliches Transdanubien, 9: südliches Transdanubien, 10: slawonischer südlichen Bereich, 11: südlicher Bereich von Bács-Bodrog, 12: Zwischengebiet és munkamegosztási működésnek a téráramlásokkal összefüggő vizsgálata történetileg is karakteres régió meghatározásokat tesz lehetővé. Az egymással összefüggő regionális összetevőknek (nyitott-, háttér- és előtér-térségek, centrumhelyek, térpálya és a közvetítő vonalak hálója) nagytérségi elrendeződése hasonló felépítésű, de egymástól szerveződési irányokban és bizonyos működtető energiákban (korábbi térstruktúra, külső centrumok, külső határok) eltérő kiterjedésű téregységeket alakítanak ki, amelyeket földrajzi és nem közigazgatási/politikai régióként értelmezhetünk. A belső tagozódás a térszerveződési irányok eltérésétől és a területi aktivitásnak a térpályákhoz kapcsolódó különbségeitől függően jön létre. A magyar állam X-XVI. századok közötti területi szerveződésével összefüggésben több, alapvető belső arányokkal és térfunkcióival rendelkező földrajzi régiócsoport különíthető el. (3. kép) Közülük a legfontosabbak a térpályákhoz közvetlenül szerveződő, szerkezeti felépítésükben teljes régiók, amelyek nyitott térségei egyben a nagytérség meghatározó centrumtérségei és területükön találhatók a legfontosabb politikai, egyházi és gazdasági központok. 495