A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)
Régészet - Kobály József: Magyarországról elszármazott réz- és bronzkori fémtárgyak a Kárpátaljai Honismereti Múzeum gyűjteményében
Magyarországról elszármazott réz- és bronzkori fémtárgyak a Kárpátaljai... B.:3^4.). Magyarország területéről a Koszideri korszak (BB1) leletei között találkozunk vele először ( MozsoLicsl967.64-65.Taf . 27:13., 36:1., 40:1., 31: 1-2., 57:4-9., 60:2.). Később számuk csökken és a bronzkincsekben már csak szórványosan fordulnak elő (MOZSOLICS 1985.30.). A „bohémiai típusú" szárnyasbalták, melyek a BA3-HB3 periódusra helyezhetők (KIBBERT 1984.36-37.), fejlődésükben több lépcsőfokon mentek keresztül. A Buda környékéről származó példány tipológiai jegyei (lapátszerű penge, egyenes felsőrész, hosszú, fogszerűen záródó szárnyak) alapján határozottan a későbbi variáns képviselője, amely párhuzamok alapján (MOZSOLICS 1985. Taf. 139:1-2., KIBBERT 1984. Taf.2:19-21.) a közép-európai BDHaAl periódusra datálható (KIBBERT 1984.37.,108. Taf.7.). 2. Debrecen A leírásból ítélve csak annyit lehet biztonsággal elmondani, hogy ez a bronzbalta a késő bronzkorra keltezhető. 3. Miskolc A leletek egy rézöntőtől származnak, éppen ezért nem kezelhetők zárt együttesként. A Lehoczky Tivadar gyűjteményébe, majd a KHMbe került leletek közül kronológiai és tipológiai szempontból csak egyes épségben megmaradt bronztárgyak értékelhetők. Ezek közül elsőként a tölcsér alakú csüngőkjöhetnek számításba. Teljesen épen azonban csak egy pédány maradt meg közülük. Hasonló csüngők jól ismertek már a koszideri típusú bronzkincsekből (MOZSOLICS 1973.67.), de gyakran előfordulnak a későbbi időben is, különösen a pilinyi kultúra területéről (KEMENCZEI 1965.120-121.,KEMENCZEI 1984.Taf. XXXV.7.,8., XLTVb.3.,5., XLVIIb.3-4., HELLEBRANDT 1996.186.Abb.l3:l.,3., 14:1-4., 15:1-4., 16:1^1.). A második miskolci csüngő alighanem temetkezésből származik. Erre utal mérete, valamint az, hogy pontos párhuzamai is a pilinyi kultúra temetőiből származnak (KEMENCZEI 1984.20.Taf.VI. 11., XV.23 .,24.). A harmadik csüngő leginkább egy fibula része lehetett (BADER 1983.54-55.Taf.9:61-63., 66-67., 7378., 85A:10). Hasonló csüngők G. Kossack szerint amulettként funkcionáltak a korai urnamezős kultúrkörben (KOSSACK 1954.18.,41.,91.). 4. Pécs A bronzbalta számos párhuzamát ismerjük a Mozsolics Amália által körülhatárolt Gyermelyi depothorizont leletei között: Badacsonytomaj, Debrecen III, Lecenceistvánd II, Székesfehérvár, Velem I (MOZSOLICS 1985.Taf.235:8.,9., 264:5., 270A:2., 243:1., 230A:11.). 5. Pécs-Makár-hegy Nem értékelhető. 6. Pécs vidéke A darab az ún. középső szárnyállású szárnyasbalták csoportjába tartozik. Bár felső része hiányos, nem fér kétség hozzá, hogy az ún. „Uriu" (Vulpe szerint) vagy „Caka" (Kibbert szerint) típushoz, illetve formához tartozik (VULPE 1975.73-75., KIBBERT 1984.44.). Kronológiája megegyezik a következő Pécs vidéki szárnyasbaltáéval. 7. Pécs vidéke A másik Pécs vidéki szárnyasbalta is a középső szárnyállású típushoz sorolható. A késő bronzkorban széles körben elterjedt típusról van szó, amely nagy valószínűséggel multifunkcionális volt, vagyis munkaeszközként és fegyverként egyaránt használták (NOVOTNÁ 1970.47., VULPE 1975.75., KIBBERT 1984.44.). Párhuzamait már az Uriu-Ópályi típusú kincsekből ismerjük (MOZSOLICS 1973. Taf.31:3., VULPE 1975.74-75. Taf.40:382.), de gyakoribb a közép-európai HaAl korszaknak megfelelő Kurdi típusú kincsekben (MOZSOLICS 1985.Taf.45:l., 69:2., 90:1., 123:18., 129A:1., VULPE 1975. Taf.40:381., 389., KIBBERT 1984.Taf.4:50-62.). Figyelembe véve a fent elmondottakat a pécsi példányt is a Kurdi depotszint idejére keltezhetjük. 8. Pécs vidéke A bordadíszes bronzbalta formáját és díszítését tekintve késői típust képvisel. A hozzá közel álló példányok a HaA2-HaB 1 korú kincsekből származnak (MOZSOLICS 1985. Taf.243:l.,244:11.,249:2., KEMENCZEI 1984. Taf.CCIIIb.5., PETRESCU-DIMBOVITA 1977. P1.26:7.,341:9.,351:12.). Kemenczei T. megállapítása szerint a hasonló balták eredete a késő bronzkori harmadik periódus kezdetére tehető, gyártásuk azonban később is folytatódott (KEMENCZEI 1984.82.). 9. Pécs A markolatnyújtványos sarló számos párhuzammal rendelkezik mind Magyarország területén (MOZSOLICS 1985. Taf.56:l.,67:2.,6.,73:10.,12.,78:46.,79:4.,94:ll.,101:8.,112:l.,ll.stb.), mind külföldön (PETRESCU-DIMBOVITA 1978. Taf.23:Cl.,49:C10., 72.,74.,80:B7.,81:B2.,87:11-12.,95:67-70., 108: 125-129. stb., PRIMAS 1986. Taf.30:520-531., RÍHOVSKY 1989. Taf.26:396-401.,27:402-405.,413.). Típusát tekintve az M. PETRESCU-DIMBOVITA által kidolgozott klasszifikáció szerinti Uioara 2 típust, s annak Uioara 2a variánsát képviseli (PETRESCU-DÍMBO43
