A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)
Régészet - Olekszandr Dzembasz: Előzetes jelentés a nevickei vár feltárásáról
Olekszandr Vasziljovics Dzembasz elő. Számos analógiájuk található Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Oroszországban. A nevickei vár nyílhegyeinek tipológiai és kronológiai elemzését jelentősen nehezíti az a tény, hogy a tipológiának nincsenek egységes elvei. Az összehasonlításhoz leginkább megfelelőnek a szomszédos Szlovákia területén talált XIII-XV. századi nyílhegyeket tartjuk. A szlovák tudósok dolgoztak talán legtöbbet az íjhoz és számszeríjhoz használt nyilak hegyének tipológiáján. R. Pfihoda (PÍÍIHODA 1932.) 200 nyílhegy következő fő jellemzői alapján készített tipológiát: súly, a felerősítés módja, általános forma. Arra a következtetésre jutott, hogy az íj nyílhegyei nem nyomtak többet 25 g-nál. Tapasztalaton alapuló számításaiban abból indult ki, hogy az íj ereje nem lehetett több 30-35 kg-nál, és nehezebb nyílhegy alkalmazásánál elvesztette volna repülési könnyedségét és átütőerejét. Pfihoda könnyű (35 g-ig), közepes (35-50 g) és nehéz (50 g felett) darabokra osztotta fel a számszeríj nyílhegyeket. Tuszyhsky lengyel kutató sokkal kevesebb példányt vont be a vizsgálatba (TUSZYNSKY 1953.230-239.). Ő hat csoportra választotta szét a nyílhegyeket, s megkülönböztette az íjakhoz és a számszeríjakhoz tartozókat. Az egyetlen viszonylag teljes mű e tárgyban A.F. Medvegyev tollából született (MEDVEGYEV 1966.). A gazdag emlékanyag alapján (7 ezer példány körül) 106 típusra osztotta fel az íj- és 19 típusra a számszeríj nyílhegyeket. Több olyan nyílhegyet azonban, amelyeket R. Pfihoda az íjakhoz tartozónak vélt, ő a számszeríjakhoz sorolt (MEDVEGYEV 1966. tabl. 30-3L,171180.). Szlovákia vonatkozásában A. Ruttkay készített el egy hasonló munkát 419 példány alapján (RUTTKAY 1976.). A hegyeket felerősítésük módja szerint osztotta két csoportra. Az A csoporthoz (köpűs nyílhegyek) sorolt 9 típust, a B csoporthoz pedig (tüskés nyílhegyek) 12 típust. M. Slivka ezt a tipológiát használva dolgozta fel a kelet-szlovákiai leleteket (SLIVKA 1980.234.), de hangsúlyozta, hogy a statisztikai elemzéshez túlságosan alacsony a számuk. A fent említett munkák tipológiai lehetőségeiből kiindulva kísérletet tettünk a nevickei vár leleteinek elemzésére. Leletanyagunkban összesen 41 - mindkét típushoz tartozó - nyílhegy található. A félreértések elkerülése végett külön kell kezelnünk az íjak, illetve a számszeríjak nyílhegyeit, bár ez a felosztás a 20-30 g súlyú daraboknál meglehetősen feltételes. A nevickei várban összesen 12 íjhoz való nyílhegy került elő. Ebből 7 darab a tüskés típushoz tartozik. Az adott periódusban a legrégibbeknek és légritkábbnak számítanak (SLIVKA 1980.234.). A várban nem került elő egyetlen levél alakú nyílhegy sem. A legérdekesebb és talán legvitatottabb nyílhegynek (XV. tábla 38., 1. táblázat 3.) egyáltalán nincs analógiája. Az ilyenfajta nyílhegy felépítés nagyon kényelmes lehetett hallövésre is. A többi példány meglehetősen elterjedt és számos párhuzammal rendelkezik. Közülük több a XIT. században-XIII század elején jelenhetett meg, de nagy részüket Medvegyev a XIII-XIV. századra keltezi. Kelet-Szlovákia területén M. Slivka a XIII-XIV. századra datálja az analóg leleteket (pl. a sárosi vár nyílhegyeit). Az adott csoport összefoglalása az 1. táblázatban szerepel. Az íjhoz és számszeríjhoz tartozó nyílhegyek szétválasztásakor azt figyelhetjük meg, hogy az íjhoz valók között gyakrabban fordulnak elő a tüskések. Ezt támasztja alá M. Slivka táblázata is (SLIVKA 1980.227.). A nevickei várban talált köpűs nyílhegyek gúla alakúak, négyzetes átmetszetűek és az oldaluk hegyes levél alakú. Ritkábban fordul elő a babérlevél alakú oldal. Az ilyen nyílhegyek gyakoriak voltak egész Közép-Európában, ismertek a Baltikumban és Novgorodban is. Medvegyev a XIII-XV. századra keltezi őket. Fő paramétereiket az 1. táblázatban láthatjuk. Súlyuk 8-23 g, hosszuk 5-7,5 cm. A nevickei leleteken belül nagy csoportot alkotnak a - főként könnyű -számszeríjhoz tartozó nyílhegyek. Vizsgáljuk meg őket tipológiai szempontból (2. táblázat)! Láthatjuk, hogy itt a köpűs nyílhegyek dominálnak. Figyelemre méltó, hogy mind a nyílhegyek, mind az egyéb tárgyleletek (XIII. tábla, 2. táblázat 5-10., 18.) a XV. század közepi éremmel datált gödörben koncentrálódtak. Ebben a csoportban találhatók ék alakú nyílhegyek is (XIII. tábla 9., XIV. tábla 6., 4L). Általános vélemény szerint az ilyen forma inkább a lándzsahegyekre jellemző (SLIVKA 1980.228.). Ki kell emelnünk, hogy az anyagban három tüskés nyílhegy is volt. Egy nyílhegy azért meglepő, mivel hiányzik a köpűje (XIV. tábla 45., 2. táblázat 16.), a masszív, 1,2 cm átmérőjű henger mérete pedig kizárja azt a lehetőséget, hogy nyílvesszőre erősítették volna. Lehetséges, hogy selejttel vagy befejezetlen termékkel van dolgunk, ami újra ahhoz a feltételezéshez vezet, hogy a várban volt egy kovácsműhely, ahol a többi között nyilakat is gyártottak. A könnyű számszeríjhoz tartozó nyílhegyek paraméterei a 2. táblázatban láthatók. A közepes számszeríjakhoz való nyílhegyek súlya 35-50 g volt. Ilyenből 8 példányt találtunk. Ezek közül csak egy tüskés (3. táblázat). Az 1. gödör anyagához tartozó nyilak (XIII. tábla 1., 2., 3., 6.; 3. táblázat 4-7.) - az objektum keltezéséből következően - a XV. század közepéről származnak. Hosszuk 6,3-9,4 cm. A nevickei várban talált nyílhegyek közül 4 darab tartozik a nehéz számszeríjakhoz (4. táblázat). Még 274
