A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Régészet - Olekszandr Dzembasz: Előzetes jelentés a nevickei vár feltárásáról

Előzetes jelentés a nevickei vár feltárásáról ezek között is akad egy tüskés példány (XIV. tábla 43.). Az előző csoporthoz hasonlóan számos analógiájuk van, és Medvegyev tipológiája alapján a XIIIXV. századra keltezhetők. A közepes és nehéz számszeríjakból kilőtt nyilak ütőereje sokkal nagyobb volt. Lovagpáncél átütésére készültek. Még ha olykor a páncélt nem is sikerült átütnie, a lovag aligha tudta magát megtartani a nyeregben vagy lábon maradni. A nyílhegyeket általában puha vasból készítették, amelyet azután megedzettek és hőkezeltek. Az edzés növelte a felső réteg széntartalmát. Innen az „izzított nyilak" kifejezés, amellyel az Igor-énekben (SZLOVO 132.) és más forrásokban találkozunk. A nyilak külső rétegét az idők során elpusztította a korrózió (GOPAK 1986.426.) Idővel megjelent a tűzfegyver is a várban. Erre utalnak egyes régészeti leletek és a lőrések kialakítása a várfalakon és tornyokban. A kelet-szlovákiai Bártfa/ Bardejov a nevickei várhoz legközelebb eső hely, ahol - egy oklevél tanúsága szerint - tűzfegyvert gyártottak (SLIVKA 1980.242.). AZ 1443-as népszámlálás idején említik itt Filip Rottiser fekete lőporgyártót. De bizonyos források alapján egyes kutatók úgy vélik, hogy tűzfegyvert már a XIV. század második felétől kezdődően használtak (KOBIELSKY 1975.17.). 6. kép R-I. szelvény, 1. gödör, -0,8 m. 1: Kő ágyú golyó, 2: építészeti elem Abb. 6 Quadrant R-I, Grube 1, -0,8 m. 1: Steinerne Kanonenkugel, 2: architektonisches Element Mindenesetre a XV. század második felétől már gyakran említik a fegyverkovácsokat és a tűzfegyvereket. Ez utóbbiak különösen a törökellenes harc idején terjednek el a XVI. században. Az 1. gödörben, a betöltés 3-4. rétegének találkozásánál találtunk egy felületének 4/5-én szépen faragott kő ágyúgolyót (6. kép 1.). Átmérője 13,5 cm, rekonstruált súlya 2,7 kg. A középkorban katapult típusú szerkezetekhez, illetve tűzfegyverekhez (mozsár) használhatták a kőgolyókat (MARKEVICS 1995.47.). Ugyanakkor ennek a kőgolyónak szabályos alakja és alapos megmunkálása arra utal, hogy mozsár típusú ágyúhoz tartozott. A mozsarakat ívelt lövedékpályás lövéshez használták. Készültek fémből - általában bronzból - és fából egyaránt. Egy bronzmozsár töredéke került elő például a késmárki várban Kelet-Szlovákiában (SLIVKA 1980.271.). Azt már nehezen lehetne megállapítani, hogy a nevickei ágyúgolyó egy várbeli ágyúhoz tartozott avagy bombázás során került a vár udvarába. A helyi lakosok azt állítják, hogy a várhegy oldalában több alkalommal találtak hasonló kőgolyókat. Egyes - bár elég kicsi - töredékeket mi is találtunk. Mindez arra utal, hogy a vár védői rendelkeztek tűzfegyverrel. Az mindenesetre bizonyítottnak tekinthető, hogy mozsár típusú ágyút már a XV. század közepén használtak a várban. A leletek között található még egy vas ágyúgolyó is, amely 6,8 cm kaliberű fegyverhez tartozott. A súlya 1 kg 380 g (XV. tábla 24.). Ez a darab már nem kovácsolással, hanem öntéssel készült. Előkerült ezen kívül 3 kisebb kovácsolt ágyúgolyó, amelyek kisebb kézi, hordozható háromláb talppal rendelkező ágyúhoz vagy szakállas puskához tartoztak (XV. tábla 22., 23., XIV. tábla 22.). A kaliberük: 2,3 cm, 1,9 cm, 2,7 cm, súlyuk: 15 g, 19 g, 22 g. A szakállas és kézi puskákat még a huszita időkben kezdték el alkalmazni. (BEHEIM 1995.326-327.) Úgy gondoljuk azonban, hogy a Kárpátalján csak valamivel később terjedtek el. Figyelemre méltó az analógiák nélküli kis bronzedényke, amely kézi tűzfegyverhez való lőporadagolóra emlékeztet. Végül ki kell emelnünk, hogy a XV. század közepére datált 1. gödör nagy leletegyüttesében a kő ágyúgolyó kivételével nem került elő semmilyen tűzfegyver elem. Következésképpen a tűzfegyverek szélesebb alkalmazásának ideje a nevickei várban a XV. század második felére tehető. A lovas és a ló felszerelése Sajnos a leletek között igen kis számban szerepel a katonák védőpáncélzata. Csak két páncélzathoz tartozó töredékünk van (XIV. tábla 53-54.). Az egyik darab valószínűleg sisak töredéke, amelyet bronzszegecsek díszítettek. Ezek közül az egyiket külön találtuk meg (XV. tábla 46.). Az ilyen szegecseket nem csak rögzítésre használták, hanem széles körben alkalmazták őket díszítésként - elsősorban a páncélzaton és a sisakon - az egész középkor folyamán (KLUCINA-PEVNY 1992.87-98.). Mindkét töredék oly kevéssé jellegzetes, hogy nem lehet tipológiai csoportba sorolni őket. Ugyanakkor egy mázas csempén látható ábrázolás alapján képet kaphatunk a katonák védő fegyverzetéről (XII. tábla 3.). Egy, a lovát táncoltató lovast látunk háttérben a várral (nem zárhatjuk ki, hogy a várúrról van szó). A lovas fején nyitott sisak látható. Hasonló sisakot a késmárki várban találtak (SLIVKA 1980.263.). Slivka 275