A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Régészet - Olekszandr Dzembasz: Előzetes jelentés a nevickei vár feltárásáról

Olekszandr Vasziljovics Dzembasz bolygatások alapján a járószint korábbi, mint magának az udvarnak a kialakítása. A tapasztás rétegei alatt a mai felszíntől 50-60 cm-re megtaláltuk az altalajt - egy sárgásbarna, összefüggő tufaréteget. Az udvar belső kerületén történt falkutatás megmutatta, hogy a talapzat alsó része meszes alapon köves betöltésű. Az R-I. szelvény E-3.,4. és Zs-4. négyzetében a mai felszíntől 25 cm mélységben kerültek elő a ke2. kép R-I. szelvény. A kerek torony Ny-ról Abb. 2 Quadrant R-I. Der runde Turm von Westen rek torony alapjainak maradványai (2. kép). A torony folytatása jól követhető a további négyzetekben (III. tábla). Alapját a tufa altalajba mélyítették ЗО^Ю cmre. Falának vastagsága eléri a 2,25 métert. Külső átmérője 10,8 m, a belső 6,3 m. A torony maradványainak maximális magassága mintegy 1,35 m. Egyes helyeken az alapot későbbi építkezésekkel részben tönkretették. így a keleti oldalon a tornyot egy máig is létező kúttal, a nyugatin pedig egy régészetileg feltárt, négyszögletű toronnyal vágták át. Stratigráfiailag a kerek toronyhoz (első feltételezett építési periódus) tartozó kultúrréteget nem lehet elkülöníteni a rétegek keveredése miatt. Figyelemre méltóak azonban a kerámiaanyagban meglévő korai formák, amelyeket a XI-XII. századra lehet keltezni (XVI. tábla 14., 16.). A megfigyelt négyszögletes torony (feltételezett második építési periódus) nyugati és déli falának egy része kiesik a feltárt területből, mivel az udvar meglévő falai ráépültek, részben fedik azt. A négyszögletes torony falazásának megmaradt magassága 1,5-2,6 m. Az északi fal szélessége 2,2 m, a nyugatié 1,8 m (III. tábla). Mind az első, mind a második torony az altalajba ásott alapig kőfalazású. A talapzat az altalajból nem emelkedik ki. Ugyanakkor az alapnál a tornyok falának szélénél követhető a tufa altalajba való bevágás, amely 10-20 cm-rel szélesebb a falazásnál. Széleit mészhabarccsal kevert homokkal és kaviccsal töltötték be. Meg kell jegyeznünk, hogy az első és második építési periódus építményeinél különböző összetételű habarcsot alkalmaztak. A kerek tornyot sárgás habarccsal építették, a négyszögletűt pedig fehéressel. Az R-I. szelvény V-G (1-2.) négyzeteiben előkerült egy téglalap alakú, erősen humuszos betöltésű gödör, melynek méretei 3,4x3,1 m. Nyugati oldala a kút alá nyúlik. A bontás során kiderült, hogy a mai felszíntől 1,8 m mélységben a téglalap alakú gödör aljába egy 2,8 m mély kerek gödröt ástak bele (IV., VII., VIII. tábla). A kerek gödör átvágta a tufa altalajt és 35 cm-nyire a sziklába mélyedve a sziklamonolitnál végződött. Megjegyezzük, hogy a felső, téglalap alakú gödör alakja nagyon jól megfelel a második építési periódus négyszögletes tornyának. Mind a hat rétegben találtunk Hallstatt kori, fekete, polírozott apró keriámiatöredéket. Mindenhol kerültek elő mészhabarcs beszűrődések, amelyek tartozhatnak mind az első, mind a második feltételes építési periódushoz. A kerámiaanyagon belül megfigyeltünk néhány, a kora középkorra jellemző edénytípust, így például az egyik edénynek (XXI. tábla 13.) széles körben találhatók analógiái a IX-X. századi telepeken és temetőkben mind a Kárpátalján, mind a szomszédos területeken. Úgy tűnik, hogy ugyanerre az időszakra kell kelteznünk néhány igen jó állapotban megmaradt edényt (XXIII. tábla 12., 27.), amelyek mind formailag, mind a gyenge kiégetettség és anyagösszetétel szempontjából közeli rokonságot árulnak el. Mindez arra utal, hogy a gödör betöltésében lévő hulladékot az egész lelőhely területéről gyűjtötték össze. A gödör korszakonkénti betöltődésének nyilvánvaló kiegészítő bizonyítéka a több mint 1000 különböző állathoz tartozó csont. Nagy részük vaddisznóé, valamivel ritkábban fordultak elő őstulok- (ezek jelenlétét szarvtöredékek mutatták), juh-, őz- vagy kecske-, valamint madárcsontok. Ki kell emelnünk bizonyos állatok - lovak, szarvasok, tehenek - hiányát. A csontok koncentrációja jelentősen növekedett az erősen humuszos 2. és 4. rétegben. Ezeket felülről olyan rétegek fedték, amelyekben kevés viszonylag ép kerámia és egyedi lelet fordult elő. Ugyanakkor az 1. és a 3. rétegben sokkal gyakrabban találtunk apró töredékes Hallstatt kerámiát és az említett két különböző típusú mészhabarcs beszüremléseit. Ebből látható, hogy a kutat csak háromszor töltötték be szándékosan (5., 3. és 1. réteg) és mindig kizárólag egészségügyi okokból. Ugyancsak ki kell emelnünk, hogy a gödör betöltésének még a felső rétege sem tartozhat a vár életének utolsó fázisához. Először is a gödör sarkát egy újkori kút vágja át, amelynek a kialakítása során valószínűleg visszabontották a régi építmény felső fa268