A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Régészet - Olekszandr Dzembasz: Előzetes jelentés a nevickei vár feltárásáról

Előzetes jelentés a nevickei vár feltárásáról lázasát. Másodszor az 1. gödör felett közvetlenül előkerült kultúrréteg anyaga a kerámiatöredékek eltérő statisztikai megoszlását mutatta. E szerint itt 1899 db érdes felületű házikerámia, 117 db fehér sima, csak 11 db vörös sima és már 447 db fehér érdes (vagyis mázas) töredék került elő. Úgy gondoljuk, hogy az újkori kút tanulmányozása nemcsak a gödör stratigráfiájának datálásához adja meg a pontos felső kronológiai határt, de egyúttal segít megállapítani a második feltételes építési periódusban emelt építmények elpusztításának idejét, s ezzel talán konkrét történelmi eseményekhez tudjuk a periódust kapcsolni. 3. kép 1: XV. századi dénár, 2: ólomplomba, 3: i.e. I. századi ezüstdrachma Abb. 3 1: Denar aus dem 15. Jh., 2: Bleiplombe, 3: Silberdrachme aus dem 1. Jh. v.Chr. Jelenlegi ismereteink szerint az 1. gödör keltezését egy XV. század közepi ezüstdénár határozza meg. Az érmet a 4. és 3. betöltési réteg határán találtuk (XIII. tábla 62., 3. kép 1.). Valószínűleg a kút második egészségügyi feltöltésének idején veszítették el. A vizsgált gödör korai (6., 5. és 4.) rétegeiben a legkülönfélébb vastárgyak kerültek elő. (A tárgyak felsorolása után az első szám a XIII. tábla alszámának felel meg, a második pedig a tárgynak az alaprajzon lévő helyzetét jelöli a IV. táblán) Köztük említhetünk két köpűs, négyélű (1,34; 6,39) és egy tüskés (10,43) nyílhegyet. A két csat közül az egyik nyilvánvalóan lószerszámhoz tartozott (13,46), a második valószínűleg sarkantyú felcsatolására szolgált (16,40). A késeket két penge (19,52; 21,54) és egy nyélnyújtvány (22,55) képviseli. A két előkerült zabla középen összekapcsolt megvastagodó két zablaszárból áll (41,73; 42,74). Ugyanitt találtunk két sarkantyútöredéket (44,76; 47,79). A számos szög közül az ép formákat mutatjuk be (54,86; 55,87; 57,89; 58,90). Az ép, masszív vastárgyak közül kettő meghatározása (31,63) (30,62) is problémákba ütközik. Felhívom a figyelmet a tűzcsiholóra emlékeztető tárgyra (29,61) és egy sor más nehezen meghatározható leletre (28,60; 38,70; 43,75). Különösen érdekesnek tartok két egyforma tárgyat, amelyek közül az egyik ép (48,80; 49,81). A három felső rétegben 8 nyílhegy volt, közülük 6 köpűs és 2 tüskés (2,35; 3,36; 4,37; 5,38; 7,40; 8,41; 9,42; 11,44). A további vastárgykészletet 3 csat képviseli, amelyek közül kettőt lószerszám részeként határozhatunk meg (14,47; 15,48). Ilyenekkel erősítették föl például a nyerget vagy a hevedert. A harmadik csat nyilvánvalóan sarkantyú felerősítésére szolgált. A sarkantyúkat 2 példány képviselte (45,77; 46,78). Mindkettő a tarajos típushoz sorolható, bár maga a taraj adott esetben hiányzott. A szúró- és vágófegyverek közül 3 kést (17,50; 18,51; 20,53), egy masszív markolatot (talán kardé - 23,56) és egy kétélű hegy töredékét (talán szintén kardé, legalábbis hasonló kardokat ismerünk) említhetünk. Itt került elő továbbá egy horog (33,65), egy cipőveret (36,68), egy vékony, megtekert drótra emlékeztető vastüske (39,71), egy ár (59,91), egy vödörfulhöz tartozó gyűrű (27,23), egy ajtóretesz töredéke (34,66), szögek (50,82; 51,83; 52,84; 53,85), egy kerekded tárgy vereté (35,67). Két bronztárgyat (60,92; 61,93) is találtunk. Nem világos néhány lelet (26,59; 37,69) rendeltetése, de megjegyzendő, hogy az előbbi ép és meglehetősen bonyolult formájú tárgy. Helyzete alapján az 1. gödör strati gráfiai rétegsorának korai 6., 5. és 4. rétege a XIV. század végére XV. század 70-es éveire datálható. A felső három réteget a XV. század végére keltezhetjük. Az R-I. szelvény kultúrrétegéből származó többi tárgy (XIV. tábla 1-34.) a rétegek keveredettsége miatt a keltezés szempontjából kisebb jelentőségű. A szelvény teljes területén összesen 18 kályhacsempe töredék került elő. Ebből 5 polikróm (XI. tábla 1-3., 8., 17.), 10 zöldmázas (XI. tábla 5-7., 10-12., 14-16., 25.) és 2 mázatlan példány. A gödör betöltésében talált jelentős számú kerámia, csont, fémtárgy az összes lelet kb. 70 %-át jelenti. Az 1. gödör sarkát kis szakaszon érintette a 2. gödör, amely az altalaj szintje fölött 50 cm-rel jelentkezett és a második szelvénybe (R-II.) esett. 269