A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)
Régészet - Miahilo Potusnyák: Többrétegű telep Mukacsevo/Munkács–Kishegyen
Mikhailo Potushniak Többrétegű telep Mukacsevo/Munkács-Kishegyen A lelőhelyet Lehoczky Tivadar fedezte fel 1877ben és kisebb megszakításokkal 1913-ig kutatta. Az 1930-as években J. Böhm, Jankovich J. és a Zatlukal testvérek végeztek feltárásokat a Kishegyen. 1948-ban K. Bemjakovics szondázó ásatást folytatott, 1970-ben V. Tyitov, a 90-es évek elején pedig O. Dzembasz folytatott itt ásatásokat. A lelőhelyet a neolitikumra és a rézkorra keltezték és a régészeti szakirodalomba a Tiszai kultúra telepeként vonult be. A Kishegyen folytatott ásatások kizárólag szondázó jellegűek voltak. Az anyagot nem választották szét rétegenként. Az ásatási dokumentáció hiányos, a leletanyag egy része elveszett. Napjainkban az uzsgorodi Kárpátaljai Honismereti Múzeumban kb. 300 kerámiatöredéket őriznek, valamint viszonylag gazdag kőeszköz-gyűjteményt, amelyben obszidián-, kova-, andezittárgyak találhatók, valamint néhány tucat csiszolt kőbalta. Tanulmányomban feldolgoztam a múzeumban őrzött teljes kishegyi anyagot. Kiderült, hogy a Kishegyen lévő lelőhely többrétegű telep - hat kulturáliskronológiai rétegződéssel (POTUSHNIAK 1990.42-44.). A kerámia elemzése alapján különálló kulturális-kronológiai periódusokat választottam szét. Kishegy I. A leletanyagból jól kiválasztható technológiai és tipológiai jellege alapján a középső neolitikum kerámiája, amely a Festett Kerámia Kultúrájának felel meg (FKK). A kerámiaformák között elkülönül a serpenyő, az egyszerű és a hordó alakú fazék, a félgömbös csésze, a tulipán alakú tál, a magas csőtalpas edény töredékei. Ugyanide tartozik a fekete festéssel díszített kerámia kis csoportja (I. tábla 1-6., II. tábla 1-10., III. tábla 1-27.). A szóban forgó kerámiaegyüttes minden tipológiai jellege alapján az FKK középső, Raskovce fázisához tartozik, amelyen belül a végső fejlődési fázis jeleit hordozza. Kishegy II. A lelőhely betelepítésének második periódusa a késő neolitikum végéhez tartozik és etnokulturális szempontból a Polgári kultúrához (a továbbiakban PK) kapcsolható. A kerámiát kisebb tálak-serpenyők, csészék, poharak, csőtalpas edények, kupák, fedők, miniatűr edénykék töredékei képviselik. A díszítésben jellemzőek a bekarcolt ferde vonalas kompozíciók, az ún. Tiszai stílusban készített minták. Úgy tűnik, hogy kizárólag a csészéket és poharakat díszítették. A késő neolitikus anyaghoz tartozik még egy női idol töredéke, egy antropomorf ábrázolás az egyik edény oldalán (IV. tábla 1-12., V. tábla 1-20., VI. tábla 1-13.). Áttérve a Kishegy II. leletanyag kronológiájának kérdésére, meg kell jegyeznünk, hogy a késő neolit leletanyagot szelektált, rétegekre nem bontott anyag képviseli, ami nehezíti a telep szóban forgó horizontjának pontosabb datálását. Egészében az adott együttes a késő neolit végére keltezhető. Ide kapcsoljuk még a kelet-szlovákiai Zemplín/Zemplén telep anyagát, amely kronológiailag megelőzi a Cicarovce/Csicser A telep (1/86. objektum) anyagait. A Kárpátalján ismert késő neolit lelőhelyek között a Kishegy II. leletegyüttese a Driszino-Kishegy II., Zasztavne/ Zápszony-Kova domb II, Beregovo/BeregszászArdivszka hóra utáni kronológiai fázisban helyezkedik el. Kishegy III A lelőhely betelepítésének harmadik periódusa a késő rézkorra tehető, és etnokulturálisan a Badeni kultúrához kapcsolható. A Badeni leletanyag 200 kerámiaegységből, valamint gazdasági rendeltetésű agyag- és kőtárgyból áll. A kerámia jól iszapolt agyagból készült, amelyet kvarchomokkal és samottal soványítottak. Felülete simított, fekete, barna, barnásvörös. Jól égetett. A formák között megkülönböztethetők az amfora és a körte alakú edények. Előfordul egy-egy töredék a következő típusokból: kónikus és medence alakú tálak, egyszerű fazekak, ovális testű fazekak, amelyek vállban szűkülnek és peremük ívesen kihajlik, mericék és egyenes falú poharak (VII. tábla 2.,5.,7-8.,10., VIII. tábla l.,3-4.,7., XI. tábla l.,4.,17., XII. tábla l.,3.,15.). Többségben vannak a bekarcolt díszítésű töredékek. Több típusú díszítést különböztethetünk meg a kompozíción belül egy sor variánssal (a-h. típus), a. típus: VII. tábla l.,3-4., VIII. tábla l.,3.,5.,8., IX: tábla 4-5.,7-ll.,13-14.,16., XI. tábla 17.,20., b. típus: VIII. tábla 6-7., X. tábla 3., XII. tábla 1-2., c. típus: X. tábla 7.,9.,11., d. típus: X. tábla 13., 15., e. típus: VIII. tábla4.,13.,X. tábla l-2.,4-6.,10.,14.,17., XI. tábla 14., XII. tábla 6,16,/ típus: VIII. tábla 13.,10-12., IX. tábla 3., X. tábla 8., 16., XII. tábla 34.,7-10., g. típus: XI. tábla 1-13., XII. tábla 1213.,15-17., h. típus: IX. tábla l.,12., X. tábla 12., XI. tábla 18-19,21. Egyes esetekben a bekarcolt díszítést különböző plasztikus díszítésekkel egészítették ki, gyakrabban 20