A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Helytörténet - Hegedűs Ágota: Tanítók és iskolák helyzete a XIX. században a beregi falvakban
Tanítók és iskolák helyzete a XIX. században... iskola részére a tiszaháti hölgyek gyűjtést rendeztek, majd az összegyűlt tárgyakat eladták vagy tombolán kisorsolták. A begyűlt összeget természetesen az iskolának adták. 1867-ben Gulács számára rendeztek gyűjtést: „A tiszaháti Hölgyek a Gulácsi Ref. Iskola felépítését beadott több nemű tárgyakkal segélvén elő tárgyak kisorsoltatni szándékoltatván akik a nevelésügy és a Gulácsi Iskola iránt részvéttel viseltetnek, ezen sorsjegyek megvételére felkéretnek. A húzás egy előre tudatandó napon egy ünnepélyes alkalomkor a Tisza partján fog történni és halászat alkalmával. ,, 58 Tananyag, tanítás A tanítás milyensége és tartalma nagyon fontos volt az egyházi vezetés számára, hiszen: „Az oskolának nagy befolyása van a vallásra és a kegyességre és a rossz nevelés kútfeje a tudatlanságnak, erkölcstelenségnek és a gyermekek jövendőbeli elromlásának'? 9 Éppen ezért a tanítóknak „hivatal/okból való megfosztatásnak terhe alatt kötelességekké tétetik, hogy gondoskodások alá bízatott tanítványaiknak szíveikbe minden egyéb tudományok felett az Istennek félelmét, és az erkölcsi- magokviselését csepegtessék, és azon légyenek, hogy azokból Istenfélő keresztyéneket, és jó, becsületes hazafiakat formáljanak" 1 * 0 Érthető hát, miért volt olyan fontos a tanító személyisége. A század elején a gyerekek általában 2 vagy 3 évig jártak iskolába, hogy az írást, olvasást, a számolást megtanulják, betekintést nyerhessenek a keresztyén tanokba. A 3- év elvégzése után az ügyesebbek, értelmesebbek továbbra is maradhattak a község iskolájában, a tanító köteles volt ekkor már a deák nyelvre is tanítani őket. Ha ezek a gyerekek nem mentek a deákiskolába, általában valamelyik Kollégiumban tanultak tovább. Ezt a 4. osztályt nevezték Nemzeti Oskolának. A 4. osztály csak a deákiskolába nem menő fiúgyerekek számára létesült, akik a 4. osztályt járhatták akár több esztendőn keresztül is, megkapva ezzel a gyakorlás lehetőségét. 1819-től Debrecenben már a négy osztály elvégzése kötelező, ez ajánlott az egyházmegye községeinek is, ahol csak évek múlva honosul meg. Fontosnak tartották, hogy a Nemzeti Oskolában eltöltött idő alatt a gyerek ne csak egy tanítóval ismerkedjék meg, hanem lehetőleg minden évben mással. A mai pedagógiai elvek szemszögéből ez igencsak vitatható. Idősebb korban természetesen nagyon jó módszer, hiszen több embertől átvett tudással tágabb, szélesebb látókörre tehetünk szert. De egy kisgyermeknél fontos a kötődés. A négy osztályban a követelmény az egyes esztendőkben a következőképpen alakult: Első osztályban: - betűk megismerése: Az ABC nagy-, közép-, és kisbetűi - ezek több betűkkel való kimondása - írás kezdete - olvasás - római és arab számok, számolás -nevezetesebb természeti dolgok ismerete, de csak élőszóval gyakorolva - Isten és vallás ismerete - könnyebb könyörgések -könnyebb énekek és azoknak éneklése az új énekeskönyvből. Ez az új énekeskönyv az ún. 1806-os énekeskönyv, amelyre csak 1813-ban kapták meg a nyomtatási engedélyt, de már 1806 óta nyomtatták. Ez volt az első olyan énekeskönyv, amelyet a magyarországi négy püspökség együtt adott ki. Számos új, főként akkor keletkezett éneket tartalmazott, ezért is volt szükség már ilyen hamar megkezdeni tanulásukat. Második osztályban: 1. A téli félesztendőben: - írás, olvasás, természetismeret, könyörgések, énekek gyakorlása -a vallás és Szent História bővebb ismerete élőszóval tanítva - az erkölcsökről: a. Isten iránt való kötelességek b. Szülők iránt való kötelességek 2. A nyári félesztendőben: - az Apostoli Hitvallás - az erkölcsökről: a. magunk és mások, az Elöljárók, Bírák, Királyok iránt való kötelességek b. Tízparancsolat c. Úri imádság -számolás: egyes összeadás, kivonás, szorzótábla megtanulása után szorzás fejben Maróthi szerint Gulács, 1867. június 30. Tivadar 2.sz. prot. 23. 9.sz. 1809Tivadar 1814. július 28. Mérk iskolai prot. 1795- május 19. A szegény gyermekek, mivel gyermekkori tanttójuknak hűségtelensége miatt tudatlanul hagyják el az oskolát, a vallásokat nem értik, nem tudják és az Isteni félelem nem gyökerezett meg szívökben, amiatt lesznek tolvajokká, hazugokká, hamislelkűekké, káromkodókká, s ekképpen boldogtalanná mind ebben az életben, mind a következendőkben. Következésképpen az ilyen oskola mester méltó az érdeme szerint való büntetésre. Mérk iskolai prot. 1819. október 2. A 4. nemzeti oskola csupán a deák iskolába nem menendő fiú gyermekek számára állítódván fel, az olyan gyerekekkel kikkel szüleik, vagy gondviselőik a deák nyelveket is kívánják tanultatni, ebbe a 4. nemzeti oskolába járatni nem szükséges, mert azokat a dolgokat, melyek ebbe tanítódnak, a deák oskolában annak idejében még bővebben megtanulhatják. Ezért ha elvégezték a 3- osztályt egyenesen az első deák oskolába menjenek. Ahol nincs deák oskola, ott az iskolamesternek kell külön erre tanítani a gyerekeket, hogy a szülők ne legyenek kénytelenek a harmadik osztály után nagy költségekkel más iskolába vinni gyermekeiket. ...azok a fiúk akik nem mennek deák oskolába a 4.-et járhatják több esztendeig is. Hasonlóképpen az olyan helységekben, ahol nincs 4. osztály a 3-kat több évig járhatják, hogy többet gyakorolhassanak. 231
