A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Erdész Sándor: A magyar Faust-mondák típusai (lektorálta: Kotics József)

Utóbb kiderül, hogy a szultán (király) asztaláról aznap este minden enni- és innivaló eltűnt. Változatok: BÁN-JULOW 1964. 33-34., Saját gyűjtés, Kállósemjén, 1961. JAMNA109-67. 21-22. Párhuzam: Bornemissza Péter 1759-ben azzal vádolja Rudolf császárt, hogy: „Vendégeket oly étkekkel tartottak, kiket az ördögökkel hozattak sok fejedelmek asztaláról messziünnen. És azok tálaltak is szolgák képébe." (BORNEMISSZA 1980. 1023.). Megjegyzés: E Faust-mondatípus esetében a „tanult" és „tanulatlan" magyar Faustok között némi különbség mutatkozik, mivel - nagy távolságból nem azonos módon hozzák elő az ételeket és italokat. Míg a tudós Faustok segítőikkel (ral> lelkekkel, ördögökkel) hozatják elő az ünnepi vacsorát az uralkodók palotájából, addig az egyszerű Faustok ezeket az ételeket és italokat érezhetően nem lopják (elvarázsolják), hanem megvásárolják. 1/2 A tudós (falusi) ember pillanatok alatt messziről hoz ételt és italt. Változatok: DOBOS 1988. 233., POLNER 1980.30., 31., 34. 2. Terített asztal, pillanatok alatt 2/1 Kolumbánt és három diáktársát Veronában meghívják ebédre. „Az üres asztalra hirtelen abrosz került, majd tányérok, ételek varázsolódtak oda." (DÖMÖTÖR 1929. 194-195.) 2/2 Egy hadifogoly a hegyen muzsikál, pincébe vezeti társait. Terített asztal jelenik meg (MHK 1980. 118.). 2/3 A tudós molnár a malomgarátból kész tésztát varázsol elő (VAJKAI 1947. 63.). 3. Látszat gyümölcsök 3/1A tudós ember (gyakran a látszat árvíz előidézése előtt vagy után) pillanatok alatt dinnyét, almát, körtét, uborkát futtat a falra. Az, aki e gyümölcsöket le akarja szakítani, a mellette ülő (általában a férje) orrát, fülét, „szerszámját" ráncigálja. Változatok: BÁLINT 1930. 49., BÁN-JULOW 1964. 34., Diószegi Vilmos gyűjtése, Szeremle, 1952. EA 3053. 38.; ANTAL-DÖMÖTÖR 1961. 83., MOLNÁR 1943. 70.; Nemesik Pál gyűjtése, Borsodnádasd, 1959. HOMNA 618., MADÁR 1967. 186., POLNER 1984. 91., 93., 94., 95-96., 96-97. 3/2 A tudós ember az öklét az asztalra teszi, amiből indák futnak és dinnye nő. Egy ember levágja a dinnyét, s a tudós ember hüvelykujjából folyik a vér (BÁLINT 1975. 592-593.). 3/3 A tudós ember télen dinnyét „folyaszt" a falra. Egy ember belevágja a bicskáját, a dinnyéből kutyafos folyik (HANKÓCZI1989. 116.). Párhuzam: „Télen, szobában, érlel dinnyét Csiklandni a vendégek ínyét," (ARANY 1974. 141.); „Szellemszépségek jönnek, lugasok keletkeznek telve fürttel, a tóban szárnyasok (GOETHE 1964. 82.). 4. Bor csapolása varázslattal 4/1 A tudós ember a kapu sarkából vagy szőlőtőkéből bort (pálinkát) fakaszt, amiből a jelenlévők kedvükre ihatnak. 97