A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Braun Mihály–Sümegi Pál–Szűcs László–Szöőr Gyula: A kállósemjéni Nagy-Mohos láp fejlődéstörténete (Lápképződés emberi hatásra és az ősláp hipotézis) (lektorálta: Krolopp Endre)
1. táblázat: A termoanalitikai mérések eredményei. Table 1: Results of thermoanalytical measurments TG paraméterek %-ban / TG parameters % Minta H 2 0(i) Org a) Org (2 ) H 2 0( 2 ) C0 2 Org CaC0 3 I tőzeg /peat 10.79 19.75 23.39 - 5.50 43.14 12.49 59.43 6.77 2.28 5.51 0.52 0.41 7.79 0.93 15.49 tavi üledék / süt semlyék üledék/cal- 1.64 1.41 1.52 - 17.38 2.93 39.45 21.95 careous süt A tőzegre az igen nagy szervesanyag tartalom (40-50%) jeUemző, mely egy alacsony (200-300 °C), és egy magas (300-500 °C) hőmérsékleten bomló frakcióból áü. A karbonát tartalom alacsony. A tavi üledék szervesanyag tartalma sokkal kisebb (8-10%), itt a nehezen bomló szervesanyag frakció aránya a jelentősebb. Megjelenik az agyagásványok strukturális víztartalmára jeUemző csúcs is (580-700 °C), ez összhangban van a szemcseösszetételi vizsgálatokkal, melyek szintén jelzik az agyagfrakció jelenlétét. A semlyék üledékre az igen alacsony szervesanyag és a magas karbonáttartalom jeUemző. A termoanalitikai vizsgálatok alapján a tőzeg, a tavi és a semlyék üledék határozottan elkülönül: (1) tőzeg — igen magas szervesanyag tartalom (2) tavi üledék — alacsony szervesanyag és karbonáttartalom, agyagásványokhoz kötött strukturális víz. (3) semlyék üledék — igen alacsony szervesanyag és magas karbonáttartalom. 3. 3. 2. Az elemtartalom vizsgálatok eredményei Az eltérő körülmények között lerakódott üledékrétegek kémiai összetétele több-kevesebb eltérést mutat attól függően, hogy a vízgyűjtő területről müyen anyagok mosódtak be a tóba, amit főleg a területen uralkodó talajképződési folyamatok és a lehulló csapadék mennyisége befolyásol. A tó vizébe jutó anyagok oldhatatlan formában az üledékbe kerülhetnek, oldatban maradhatnak, elfolyás révén eltávozhatnak. Az üledék felső rétegének elemtartalmát számos tényező megváltoztathatja. A kutatások középpontjában a foszfor, vas és mangán (eutrofizációval kapcsolatos vizsgálatok), valamint a különböző nehézfémek (környezetszennyezés) állnak (BOSTRÖM et al. 1982., PSENNER348
