A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Bartha Dénes: A Nyírség gombavilágának kutatói. A mikológiai kutatások egy évszázada (1842–1943) (lektorálta: Oroszi Sándor)

növényeknek megesmerésére vezet, a Linné alkotmánya szerént — Csáthy György könyvnyomdája, Debrecen, 1807, pp. 608.) szerzői Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály már 116 gombafajt is ismertetnek a <Lopvanőszők> között, de nyírségi előfordulási adatokat (mint ahogy a növényfajoknál sem) nem találunk. A tudományos igényű botanikai kutatások a magyar Linné, Kitaibel Pál gyűjtőútjaival indultak területünkön, s őt követve neves botanikusok munkálkodása eredményeképp mintegy másfél évszázad alatt a Nyírség florisztikailag és cönológiailag a legjobban megismert vidékeink közé lépett elő. Mikológiái tekintetben ezt sajnos nem állíthatjuk. A Nyírség gombavilágának feltárására az első lépéseket Hazslinszky Frigyes (1818-1896), az eperjesi kollégium messzeföldön híres tanára tette. Hazslinszky 1842-43-ban gimnazistaként a magyar nyelv gyakorlása céljából egy évet Debrecenben töltött, s eközben a környéken számos kirándulást tett. A magasabbrendű növények gyűjtése mellett nem hanyagolta el a virágtalanokat sem, sok gombafaj értékes előfordulási adatainak lejegyzésével vetve meg e tájegység fungiája ismeretének alapjait. Hazslinszky külön közleményt nem jelentetett meg itteni gyűjtéseiről. Adatai, melyek Debrecen, Nyíregyháza, Kisvárda, Mándok, Csap környékére vonatkoznak, későbbi közléseiben (8-15.) szétszórva láttak napvilágot. A gombák világának valamennyi fontosabb csoportjából vannak gyűjtései, melyek 71 fajt foglalnak magukba. Ugyancsak Hazslinszky cikkeiben jelentek meg Mágócsy-Dietz Sándor, a pesti tudományegyetem későbbi botanikaprofesszora Nyíregyháza, Csap környéki (10 db) és Laudon István ungvári főgimnáziumi tanár Mándok környéki (4 db) adatai is. Csak a XIX. század legvégén jár újabb mikológus a Nyírségen Bernátsky Jenő (1873-1945), a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának segédőre, később a Szőlészeti Állomás osztályvezetője személyében, ki a Nyíregyházától keletre és délre eső területeken az első növényföldrajzi megfigyeléseket végezte (2-3.). Sajnos kisszámú (12 db) gombafajához, melyek a bazidiumos gombák köréből kerültek ki, nagyobbrészt pontatlan, átfogó (pl. Nyírség) terület megjelöléseket ad, így adatai nehezen kezelhetőek. Annál jelentősebbek Hollós László (1859-1940), a hányatott sorsú kecskeméti, majd szekszárdi gimnáziumi tanár gyűjtései. Hollós a földalatti gombák és pöfetegfélék jeles ismerője volt, 1897-ben Debrecen-Haláp környékén, 1898-ban pedig Nyíregyháza-Sóstó-Nyírbátor-Hajdúhadház vidékén 30 pöfetegfajt talált. Adatai (16-25.) kisebbnagyobb közleményeiben szétszórva, illetve élete fő művében (26.) besorozva találhatók. Hollós volt az első, aki egy magasabb rendszertani csoport specialistájaként kutatott a Nyírségen. Az időben őt követő Rapaics Raymund hozzá hasonlóan egy másik rendszertani csoport, a mikroszkopikus, s főként növénykórtani szempontból fontos alacsonyabbrendű gombákat vizsgálta. Rapaics nyírségi kutatásai idején (1912-13) a pallagi Gazdasági Akadémia tanára volt, először lakóhelye közvetlen környékén végzett növénykórtani vizsgálódásokat, majd szándékában állt az egész Nagyalföldre kiterjeszteni azokat. Gazdag, ide326