A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Bartha Dénes: A Nyírség gombavilágának kutatói. A mikológiai kutatások egy évszázada (1842–1943) (lektorálta: Oroszi Sándor)

vonatkozó irodalmi közléseiben (35-43.) mintegy 121 darab általa megtalált gombafajról ad számot. A pallagi Gazdasági Akadémia növénykórtani gyűjteményét Rapaics alapozta meg, melyet a későbbiekben kollégái bővítettek. így a gyűjtők között szerepel Göllner János, a Növénytani Tanszék r. tanára, Gulyás Antal, az Akadémia igazgatója, Révy Dezső, a Természetrajzi Tanszék tanársegéde, Uzonyi Ferenc, a Növényvédelmi Tanszék r. tanára neve is. Sajnos publikáció nagyon kis számban került ki ebben a témakörben az Akadémiáról, Gulyás (7.) és Göllner (6.) jelentetett meg közleményt kutatásairól. A fitopatológiai gyűjteményben lévő fajok jegyzéke csak századunk negyvenes éveinek elején látott napvilágot nyomtatott enumerációban. Tuzson János nyírségi felfedező útja után, melynek többek között Bátorliget botanikai értékeinek első körvonalazását is köszönhetjük, a húszas években a természetkutatók figyelme e tájegység felé fordul. A Nyírség flórájáról Boros Ádám, a Gyógynövény Kísérleti Állomás későbbi igazgatója adta az első átfogó listát, művébe (5.) Hollós Gasteromycetái mellé 6 saját gombaadatot is felvett. Augustin Bélától, a Gyógynövény Kísérleti Állomás akkori igazgatójától mindössze egy növénykórtani adatot tartalmazó dolgozat (1.) maradt ránk, úgyszintén Krenner J. Andortól (28) és Pénzes Antaltól is. A harmincas években Moesz Gusztáv, a Nemzeti Múzeum Növénytárának igazgatója, hazánk egyik legjelesebb mikológusa nagyszabású vállalkozásként Magyarország gombavilágának összeállításába kezdett. Sorozatban megjelenő munkájába besorozta (29-34.) a Nyírségen fellelt fontosabb fajokat a gyűjtési hely megjelölésével. Tudomásunk van arról, hogy Moesz többször járt a Nyírségen, de műveiben mindössze négy eredeti adatra bukkanhatunk Berkesz, Petneháza, Buj környékéről. A Hazslinszky első kutatásaitól eltelt majdnem egy évszázad alatt a Nyírségen több-kevesebb ideig működő mikológusok munkálkodása eredményeképpen mindössze 280 fajt lehetett kimutatni erről a területről. Ez nagyon kevésnek tűnik, különösen akkor, ha összehasonlítjuk vele hazánk néhány jobban feltárt területének (pl. Kecskemét és Szekszárd környéke) ezret is meghaladó akkori adatait. A Nyírség gombavilágának megismerésében nagy fordulatot jelent Ubrizsy Gábor (1919-1973) felbukkanása és munkálkodása. Ubrizsy gyermek- és ifjúkorát Nyíregyházán töltötte, ezután a debreceni Tudományegyetemre iratkozott be. Első közleményei Nyíregyháza környékének növényvilágával foglalkoztak, majd mint Soó Rezső debreceni botanikaprofesszor díjtalan gyakornoka másodéves korától érdeklődését a mikológia területére is kiterjesztette. 1937-től 1943-ig számtalan gyűjtőutat tett a Nyírségen, különösen Nyíregyáza, Debrecen, Pallag, Haláp, Királytelek (Nyírtelek), Bátorliget környékét tanulmányozta alaposabban. Valamennyi rendszertani egység vizsgálatát végezte, legtöbb adatot a nagygombák köréhez szolgáltatott. 0 volt, aki a pallagi Gazdasági Akadémia gombagyűjteményét áttanulmányozva és annak tudományos értékét felismerve, átfogó munkájában számot is adott arról. Közlései (45-55.) nyomán rajzolódott ki a Nyírség fungiájának képe, s hazánk327