A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Bartha Dénes: A Nyírség gombavilágának kutatói. A mikológiai kutatások egy évszázada (1842–1943) (lektorálta: Oroszi Sándor)

A Nyírség gombavilágának kutatói. A mikológiái kutatások egy évszázada (1842-1943) BARTHA DÉNES A magyarországi mikológiái kutatások idestova négyszáz éves múltra tekintenek vissza. A XVI. század végén - a XVII. század elején a híres németalföldi botanikus, Carolus Clusius Batthyány Boldizsár főúr támogatását élvezve bejárta a Nyugat-Dunántúl jelentős részét, s művében (Fungorum in Pannoniis observatorum brevis história, Antverpiae, 1601) tudományos igényességgel számot adott az ott fellelt gombákról. Hazánk gombavilágának megismerése a későbbiekben meglehetősen vontatottan haladt, több évtized múlt el mikológiái kutatások nélkül, s csak nagyon lassan tünedeztek el a fehér foltok (cf. Kalchbrenner K. (1873): A magyar gombászat fejlődéséről és jelen állapotáról — Értekezések a Természettudományok Köréből 4:1-17.; Moesz G. (1934): A hazai gombakutatás múltja és jelene — Természettudományi Közlöny 66: 151-160.; Ubrizsy G. (1968): A magyarországi mikológiái kutatások a múltban és jelenleg — Herba Hungarica 7:11-16.). Hyen ismeretlen terület volt a XIX. század közepéig a Nyírség is, az akkor megindult vizsgálódások eredményeként a XX. század közepére mikológiái szempontból a közepesen feltárt vidékeink közé lépett elő. Sajnos az ezt követő időszakban, egészen napjainkig, a Nyírség gombavilágának kutatása ismét lankadni látszik. A mikológiái kutatásokkal ellentétben a botanikai kutatások a Nyírségen hosszú múltra tekintenek vissza (cf. Bartha D. (1990): A Nyírség növényvilágának kutatói — Déri Múzeum Évkönyve, p. 87-98.). Hazánk első füvészkönyvét (Herbarium az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól — Heltai Gáspárné könyvnyomdája, Kolozsvár, 1578, pp. 188.) Melius Juhász Péter püspök Debrecenben írta, melyben a szerző öt növényfaj nyírségi előfordulási adatait is felsorolta. Szorgalmasan botanizált a Nyírségen a másik debreceni illetőségű füvészkönyv (Új füves és virágos magyar kert — Landerer Mihály könyvnyomdája, Pozsony, 1774, pp. 329.) szerzője Csapó József, Debrecen város főorvosa is, immáron 25 nyírségi növényfajt említve. Gombákról azonban még nem esik szó műveikben. A harmadik, s talán legismertebb füvészkönyv (Magyar Füvész Könyv, mely a két magyar hazában találtatható 325