A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
lakosaira 2 frt-os adót vetett ki a gyűlés 232 . 1909-ben az iskola kijavítására országos gyűjtést hirdettek meg, aminek eredményeképpen 1241 korona 60 fillér gyűlt össze 233 . 1911-ben bemutattak egy tervet 2 tantermes, 2 előszobás iskola és egy tanítói szoba felépítésére 13.758 korona 86 fillér értékben. Elfogadását — a templomjavításra szükséges összeggel együtt felveendő 16.000 koronáról — szavazásra bocsátották, de a javaslatot a presbiterek többsége nem támogatta 234 . Voltaképpen ekkor pecsételődött meg az újlétai felekezeti iskola sorsa és állt elő az a szokatlan helyzet, hogy a református egyház — noha mindig féltve őrizte az oktatás területén biztosított helyzetét — anyagi nehézségei miatt kénytelen volt lemondani az iskola fenntartásáról. Az iskola bezárásának, ill. a község kezelésébe adásának gondolata nem ekkor került először megvitatásra. Már említettük azt az 1894-es szavazást, amelyen a presbiterek többsége a leányiskolát az állam rendelkezésére kívánta bocsátani. 1895-ben is felvetődött a kérdés a következő indoklással: „Egyház községi gyűlés át látva lelkész elnök úr által elő adott nyomasztó helyzetet egyháznak, át látva, hogy az nemhogy a törvény követelte két tanítói állomást, — de még a már meg levőt sem képes megerőltetése nélkül fenttartani, mivel a csekély népességű 's csak kevés birtokkal bíró egyház község a múlt években épített templom és iskola miatt közel 9000 frt. adósságba keveredett, melyet csak a legnagyobb erőfeszítéssel képes csak csekély részletekben is törleszteni, a szükséges kiadásokat pedig nem fedezheti, mivel a kivetett adókból nem telik, több kivetést pedig a híveket fenyegető elpusztulás veszélye nélkül rajok róni nem lehet: elfogadja a lelkész úr indítványát, 's megbízza, hogy a tanfelügyelő úrnál iskolánknak az állam kezelése alá leendő átadása iránt" tárgyaljon 235 . Azonban az iskola átadása nem történt meg, így 1899-ben annak július l-jével történő bezárását határozta el a presbitérium. „Miután mind az egyházi, mind az iskolai költségvetés világosan számokban mutatja ki, hogy az Új-Létai egyház közönség melynek sem alap tőkéje sem pedig ingatlan birtoka nincs és mint új települet még... a kezdet nehézségével küzd, minden erőlködése mellett mint nagyobbára csak kézi munkajok s napszámjokból élő zsellérek képtelenek egyházuknak és iskolájuknak napról-napra szaporodó szükségleteit fedezni s e miatt habár fájdalommal is kénytelenek a leghatározottabb komolysággal kijelenteni, hogy iskolájukat az 1899 ik év július hó 1 jétől kezdve bezártnak nyilvánítják." Az indokláshoz mellékelték az 1899. évi költségvetést is. Ez a következő: „Szükségletül mutatkozik 450 frt és 70 kr. Terményből 95 k 1 v. Fedezetül: tandíjból pénz 102 frt 40 kr. Terményből 35 köböl rozs. És így egyház terhére mutatkozik pénzből 354 frt 30 kr. A terményből pedig 1 véka rozs". 236 232 Presb.jkv. 1893. júl 16. és 1895. dec. 1. 233 Presb.jkv. 1909. márc. 7. 234 Presb.jkv. 1911. márc. 26. és ápr. 2. 235 Presb.jkv. 1895. szept. 15. 236 Presb.jkv. 1899. jan. 21. 220
