A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)

Még ezek után sem szüntették meg a felekezeti iskolát, így 1902-ben a pres­bitérium újabb kérvényt nyújtott be az államosítást kérve, amit 1903-ban az egyházmegye is elfogadott és ígéretet tett a szükséges intézkedések megtételére 237 . De még így is tíz év telt el az iskola átadásáig. Fentebb már említettem az 1911-ben benyújtott iskolaépítési tervnek a presbitérium által történt elvetését. 1911 április 16-án az egyháztanács „újból alapos tárgyalás alá vette az iskolák ügyét, s tekintve, hogy Újlétán számot tevő, sőt a legnagyobb súllyal bíró egyének elvi ellenségei a felekezeti is­kolának, kik már is minden befolyásukat latba vetették abban az irányban, hogy a felekezeti iskola fel ne épülhessen, ha pedig felépülne is, fent ne állhas­son" — emiatt kérik az államosítást. Az idézetben említett személyek kilétét nem lehet kideríteni, de világosan látszik, hogy a község lakóinak egy része megkérdőjelezte a felekezeti iskola létjogosultságát, és egyetlen megoldásként annak megszüntetését látta célravezetőnek. Ezek után a presbitérium egy olyan kéréssel fordult a községhez, amit az — az előzményekből ítélve — semmilyen körülmények között nem fogadhatott el. Valószínűnek tartom, hogy az egyházi vezetés is csak az államosítás meggyor­sítása érdekében állt elő ilyen ultimátumszerű követeléssel, amely a következő volt: az egyháztanács kéri, hogy a község építse fel a két iskolát, a kész épületeket adja át az egyháznak, az fenntartja azokat, „mindenekben megma­radván az iskolák felett az egyház eddigi joga és hatásköre, maradnának to­vábbra is az iskolák ref. jellegűek." Az egyház az épületeknek telket ad, és amiben tud, segít 238 . A fentiekre reagálva a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Debrecenben tartott közgyűlésén 1912 november 19-én a következő határozat született: az újlétai egyházközség és tagjainak szegénysége, a templom és a paplak javítása, valamint az iskola tarthatatlan állapota miatt a fiú- és leányiskolát a község kezelésébe adják. Az átadásra 1913 október 22-én került sor 239 . Ezzel az újlétai felekezeti iskola közel fél évszázados története ért véget: átadta a helyét a kor követelményeinek jobban megfelelő és anyagiakkal is jobban rendelkező községi, majd a község pénzügyi nehézségei miatt 1930-ban az állami irányí­tásnak 240 . Láttuk a presbitériumnak az elemi iskolai és az ismétlőiskolai oktatás területén végzett tevékenységét. Más irányú kulturális ténykedésről a jegyző­könyvekben alig esik szó. 1890-ben a tanító az általa alapított dalárda részére veendő harmóniumhoz kérte az egyház anyagi támogatását. 1905-ben a segédlelkész az iskola helyiségének átengedését kérte minden nap 5-től 7 óráig 237 Presb.jkv. 1902. aug. 24. és 1903. mára 22. 238 Presb.jkv. 1911. máj. 21. 239 HBML. V. 677/b—2. Közigazgatási iratok 1903-1939. 240 1930 április 22-én történt az átadás. HBML. V. 677/b-2. 221

Next

/
Oldalképek
Tartalom